Written by

Ökogyász, klímaszorongás, ökobűntudat – mihez kezdjünk a nehéz érzésekkel? 2.

Elgondolkodtató, home_slider| Views: 662

Korábbi cikkünkben az klímaszorongással, annak hátterével és mechanizmusával foglalkoztunk. Cikksorozatunk aktuális részében arra hozunk ötleteket, mihez kezdjünk a nehéz érzésekkel, hogyan válasszunk az érzelmi vagy problémafókuszú megküzdések között. Meglepő lehet, de a klímaváltozás elleni harcban igen nagy szerepe van a pszichológiának.

Az utóbbi években naponta jelennek meg a sötét jövőt előrevetítő tudományos eredmények, vélemények a globális felmelegedéssel kapcsolatban. Az írások legtöbbször a bolygóra és az ökoszisztémára ható változásokra fókuszálnak, miközben pszichésen is igen megterhelőek a jóslatok. Az időjárási jelenségek biológiai szempontból is befolyásolják testi-lelki egészségünket, gondoljunk csak a frontérzékenységre. Sokkal kevesebb szó esik azonban a mentális tünetekről, a klímaszorongásról vagy éppen az elképzelt ökológiai veszteségek felett érzett gyászról. A nehéz érzésekkel, amelyek a körülöttünk zajló környezeti változások kísérik egyedül sokszor nehéz megbirkózni. Most tíz olyan módszert hoztunk, amellyel az ökogyász kezelhetővé válik, illetve csökkenthető az ökobűntudat.

Érzelmi megküzdést célzó stratégiák

  1. Beszélgetés

A közösség ereje sok esetben gyógyító lehet, ha nehéz érzésekkel küzdünk. Klímaszorongóként érdemes olyan baráti, önkéntes vagy aktivista köröket keresni, akiknek hasonlóan fontos a téma. Az aggodalmak megosztása önmagában is könnyíthet az érzelmi terheken, közösen könnyebb és hatékonyabb változásra és változtatásra motiválni önmagunkat, valamint társas csoportjainkat.

2. Meditáció, relaxáció

A nehéz érzések elfogadásában és tudatosításában a relaxációs és meditációs technikák is segítségünkre lehetnek. Előbbivel enyhíthető a szorongás testi szinten is megragadható feszültsége, például a váll- és hátfájdalom, izomfeszülés. Utóbbi pedig legyen szó a légzésünk követéséről vagy mantrázásról, az érzések és nyomasztó gondolatok tudatosításában, elfogadásában támogathat.

3. Hálanapló

Több nemzetközi kutatás megerősítette a hálaadás pozitív hatásait, egy hazai, hallgatói vizsgálatban résztvevőknél pedig a hálanapló vezetését követően csökkent a résztvevők állapotszorongása. Az ökogyásszal kapcsolatban a Földdel, klímával, élővilággal kapcsolatos hálás gondolatok listázása a nap végén szorongáscsökkentő hatással bírhat.

4. Gondolati torzítások csökkentése

Mindannyian hajlamosak vagyunk gondolati torzításokra, például mindent vagy semmit típusú gondolkodásra, túláltalánosításra. A klímaszorongás esetén gyakran katasztrofizáló gondolatok ragadhatnak magával, egy megállapításból vagy adatból könnyedén a világvégéhez ugorhatunk. A negatív szűrés megnehezíti, hogy az elért eredményeket, lépésről lépésre történő változásokat értékeljük, így lehangoló kép alakulhat ki bennünk. Egy-egy aggodalmat keltő gondolatnál érdemes megállni és feltenni magunknak a kérdést: milyen bizonyíték támasztja ezt alá? Mennyiben tekinthető objektívnak az elképzelés?

Problémafókuszú stratégiák

5. Az ökológiai lábnyom csökkentése

Napjainkra az emberiség ökológiai lábnyoma 1,5 bolygó, ami egyértelműen meghaladja élőhelyünk teherbírását. A mutatószám azt fejezi ki, hogy milyen mértékű erőforrásra van szükség adott életszínvonal fenntartásához figyelembevéve a megtermelt hulladékot is. Többféle stratégiával csökkenthetjük saját lábnyomunkat kezdve a vásárlástól, a közlekedésen át a szelektív hulladékgyűjtésig vagy az energiatakarékos izzók használatáig. Ezek a „zöld” szokások összeadódva sokat jelentenek a fenntarthatósági célkitűzésekben.

6. Minimalista életvitel

Klímaszorongóként tevőleges megküzdést keresve érdemes először saját életmódunkat, háztartásunkat górcső alá venni. Napjainkban népszerű a minimalista, skandináv jellegű lakberendezés, a divatban is visszaköszön a kevesebb néha több szemlélet például a kombinációkra építő kapszulagardróbnál. Ha nincs sok tárgy a birtokunkban, akkor valószínűleg hosszabb távon, kevesebbtől is szabadulunk meg, így csökken a hulladéktermelésünk. 

7. Szelektív hulladékgyűjtés

Azzal, hogy a különböző anyagú hulladékokat külön gyűjtjük segítjük azok hatékonyabb feldolgozását, körforgásos gazdaságban történő újrahasznosításukat. A napi szelektálás mentén egy olyan tudatos és környezetbarát attitűdöt alakíthatunk ki, amelyre a következő generációk is követendő példaként tekinthetnek. Szorongásunkat közvetlenül is csökkentheti a kiszámítható szabályokra építő, rendszeres, tudatos cselekvés, amelynek azonnal látható eredménye van, hiszen általa jelentősen csökken kommunális hulladékunk.

8. Csomagolásmentes vásárlás

A háztartási hulladék jelentős része csomagolóanyag, amely mennyisége legkönnyebben úgy csökkenthető, ha elő sem állítják. Ha fontos számunkra a fenntarthatóság, lehetőség szerint törekedjünk arra, hogy az olyan termékeket, mint például a tészták, tisztítószerek, zöldségek és gyümölcsök csomagolásmentes boltban, illetve a helyi piacon szerezzük be.

9. Újrahasznosítás

Az ökológiai lábnyomunkat azzal is csökkenthetjük, ha új termékek helyett használt árukat választunk, legyen szó ruhadarabokról, bútorról vagy elektronikai cikkeről. Az ökogyászhoz nagyban hozzájárulnak azok a médiában megjelent képek, amelyeken óriási szeméthalmokat, hulladékszigeteket látunk. Ha nem csak az újrahasznosítás világnapján figyelünk, mi is hozzájárulhatunk ahhoz, hogy ezek ne növekedjenek.

10. Autó helyett

Ahelyett, hogy egyedül rónánk autónkkal a kilométereket, érdemes tömegközlekedési eszközt, esetleg biciklit választunk munkába menet és ügyeink intézéséhez. Mostanra itthon is több lehetőség van akár a közösségi autózás keretében megosztani a környezeti terhelést, ezzel is aktívan téve a kibocsátáscsökkentés érdekében.

Mindezekkel az érzelmi megküzdésre fókuszáló módszerekkel tehetünk azért, hogy feszültségünk, aggodalmunk csökkenjen, míg a konkrét cselekvésekkel klímaszorongásunk enyhítése mellett a fenntarthatóságért is tehetünk.