Kiss Gina énekesnőre, dalszerzőre sokan emlékezhetnek, hiszen Chasing dreams című dalával 2012-ben bejutott az Euroviziós Dalverseny hazai válogatójának legjobb 20 produkciója közé. Élete az elmúlt években számtalan fordulatot vett, többek között a minimalizmus útjára lépett. A zöld gondolkodású énekesnővel ezúttal a minimalizmus és az előadóművészet kapcsolatáról, a fogyasztói társadalom árnyoldalairól, vagy épp arról beszélgettünk, hogyan tehetjük fenntarthatóbbá a karácsonyt.
Amikor először találkoztunk, hét évvel ezelőtt, még rajongtál a kiegészítőkért, apróbb tárgyakért. Később aztán történt valami, ami teljesen megváltoztatta a gondolkodásod. Mesélsz erről?
Ez egy hosszabb folyamat volt és azt szeretném elmondani, hogy továbbra is nagyon szeretem a kiegészítőket, csak már nem vásárolom meg őket. (Nevet.) Nagyon szeretek nézelődni, csak már nincs meg bennem a birtoklási vágy. Azt vettem észre, hogy a vásárlás pillanatnyi kielégülést okoz. Ez a pillanatnyi érzés pedig gyorsan elillan, és utána csak a kacatok maradnak. Most már egyre nagyobb igényem van a letisztultabb terekre, a szobámat és a nappalit is teljesen átalakítottuk. Sokkal kevesebb ruhám, ékszerem, kiegészítőm van, és lehet, ez elsőre meglepő, de sokkal jobban érzem magam. Ezzel nagyon sok időt is meg lehet spórolni, hiszen ha kevesebb a porfogó, ritkábban kell takarítani, illetve mivel csak a kedvenc ruháim vannak, így nem kell annyit gondolkodnom, hogy mit vegyek fel. Szabadabbnak érzem magam.
Kik inspiráltak?
Mielőtt erre konkrét választ adnék, annyit hadd mondjak el, hogy tulajdonképpen előbb lettem minimalista, mint hogy tudtam volna annak létezéséről. Miután elkezdtem megvalósítani a változásokat a saját életemben, utána találtam rá többek között Marie Kondora. Ő egy japán minimalista hölgy, aki nagyon szeret rendet tenni a saját és mások otthonában is, és ebből konkrétan milliárdos üzletet tudott létrehozni.
Hogyan változtatta meg a mindennapjaid a minimalizmus? Miben lettél környezettudatosabb?
Aki minimalista, általában sokkal jobban odafigyel a környezet tisztaságára is. Számomra azonban ez mindig is nagyon fontos volt. Többek között tömegközlekedéssel vagy biciklivel járok, és egyáltalán nem is vágyom autóra. Főleg a belvárosban járkálok, így aztán tényleg teljesen felesleges, hogy autóval rendelkezzek.
A XV. kerületben élsz, kertes házban. A saját mikrokörnyezetedben milyen öko-tudatos lépéseket teszel?
Elsőként hadd említsem meg, hogy nagyon fontos, hogy ne tüzeljük el a faleveleket! Ezeket szelektíven gyűjtjük kimondottan erre a célra készült zsákokban, amelyet heti rendszerességgel elhordanak a környékünkről. Szelektíven gyűjtjük a hulladékot, a környékünkön úgy három éve már minden ház udvarában vannak speciális hulladéktárolók, amelyekbe külön lehet gyűjteni a papír, a műanyag, és a kommunális hulladékot. Emellett rettenetesen odafigyelek arra, hogy ne pazaroljam el azt, amit Földanyánktól kaptunk. Öt perc alatt lezuhanyzok, elzárom a vizet miközben fogat mosok, lekapcsolom a villanyt abban a helyiségben, ahol épp nem tartózkodom. Mondhatni, klímaszorongásom van. (Nevet.)
Régóta tudjuk, hogy minden mindennel összefügg. Hadd kérdezzek rá, hogy a művészetedben hogyan tudod, illetve szándékozol-e beleépíteni minimalista szemléletet?
Szerintem a legfontosabb, hogy semmit sem szabad túlcizellálni sem a zenében, sem az előadásmódban, sem a megjelenésben. Kell valami, ami az embert egyedivé teszi és megmutatja az ő egyéniségét, de úgy gondolom, nem kell ebbe milliókat fektetni. Persze ez ördögi kör, hiszen minél látványosabb klipet készít valaki, annál többen kattintanak rá és annál többen mennek el a koncertjeire. De bizakodó vagyok. Nem olyan rég voltam egy brit zenekar koncertjén, ahol két lány gyakorlatilag szabadidőruhában állt a színpadon. Fantasztikus koncertet adtak, nem győzte őket visszatapsolni a közönség. Figyelve a trendeket, Nagy-Britanniában már sokkal inkább a zene minősége kerül előtérbe, mintsem a körítés. Nekem idén novemberben jelent meg az első EP-m, amiben hét év munkája benne van, de hát ez is a slow living életmóddal jár. (Nevet.) Ennek a borítója szándékosan minimalista stílusban készült el, de úgy gondolom, ennek ellenére megjegyezhető és átadja a szellemiségem. Közben készül egy új dal is – lassan, de biztosan – és ehhez egy lyric video készítését tervezzük, a képi anyagok nagy részét már elő is készítettük. Itt is egyszerűségre, illetve egy fekete-fehér képi világra fogunk törekedni. Számomra nagyon fontos a városunk, sokat fogjuk látni a Dunát is a videóban. Egyszerű és kellemes hangulatra lehet majd számítani, ezt megígérem.
Nyakunkon a december, az ünnepek. Fogyasztói szempontból nézve, mit gondolsz erről az időszakról?
Számomra nagyon ijesztő, ami mostanság zajlik. Gondolj bele, már nem csak egy Black Friday van, hanem az egész november egy „black hónap”! Minden héten van Black Friday valamelyik nagyobb cégnél. Aggasztó ez hatalmas nyomás, ami minél nagyobb fogyasztásra készteti a lakosságot. Még inkább elszomorít, hogy nagyon sokan bedőlnek ennek. A túlfogyasztás rendkívül rossz hatással van mind a környezetünkre, mind a bolygónkra. De sajnos, amíg lesz kereslet, addig lesz kínálat is. Ergo a keresleten kell változtassunk, amihez nagy önfegyelemre lenne szükség, és erre még nem mindenki áll készen.
Mit tanácsolsz, hogyan lehet leginkább úgy megélni az ünnepeket, hogy ne terheljük bolygónkat?
A tárgyi ajándékoknál sokkal fontosabb, hogy együtt töltsük az ünnepeket a családtagjainkkal, barátainkkal. Ha pedig ajándékozni szeretnénk, akkor ajándékozzuk meg egymást élménnyel: koncertjeggyel, színházbérlettel, wellness hétvégével. Vagy kérdezzük meg, mi az, amire valóban szüksége van a másiknak és akkor azt vegyük meg neki. Lássuk be, a meglepetés ajándékok kora lejárt: abból van a legtöbb visszavitt vagy kukába került termék.
