Written by

Így mérgezik az autógumik vizeinket és a tengeri élővilágot

Elgondolkodtató, home_slider| Views: 59

Amikor autóba ülünk, ritkán gondolunk arra, hogy közlekedésünkkel – minden egyes fékezéssel és kanyarodással – láthatatlan, mérgező mikroműanyagok tömegét juttatjuk a természetbe, amely a vízi élővilágra és a teljes táplálékláncra is hatással van. Egy friss kutatás rámutatott arra, hogy az utakon kopó gumiabroncsok az esővízzel kimosódva észrevétlenül károsítják a tengeri élővilágot, gátolják a kulcsfontosságú tengeri fajok egészséges növekedését, és alapjaiban változtatják meg természetes viselkedésüket.

Gumiabroncs, a rejtett mikroműanyag-forrás

A fenntarthatósággal kapcsolatban általában a műanyag csomagolásokról beszélünk a legtöbbet, ám egyes kutatások szerint a szárazföldi és vízi ökoszisztémák mikroműanyag-terhelésének közel felét a gumiabroncsok okozzák. Britta Baechler, az Ocean Conservancy igazgatója szerint a közlekedés lényegében olyan, mintha egy óriási radírt húznánk végig a bolygón, amely mérgező morzsákat hagy maga után. Az abroncsok komplex anyagok: természetes és szintetikus gumi, különféle vegyi anyagok, adalékok és fémek keverékéből állnak. Különösen veszélyes a repedezést gátló 6PPD vegyület, amely a vizekbe jutva meglepően alacsony koncentrációban is képes elpusztítani például a lazacokat.

A kopott gumi ökológiai hatásai

Az Environmental Pollution folyóiratban publikált kutatás szakított a laboratóriumi gyakorlattal, és az utakon ténylegesen kopott, aprózódott részecskéket helyezte fókuszba. A szakértők egy tipikus amerikai forgalmi statisztika (14% kisteherautó, 41% személyautó, 45% teherautó és busz) alapján kevertek össze különböző gumitípusokat. Ezzel szerves anyaggal kevert vízben szuszpenziót készítettek, majd rázással és autoklávozással (gőzstrelizálással) mechanikusan felaprították, ezáltal létrehozva azokat a 1-20 mikrométer közötti átmérőjű mikrorészecskéket és ennél kisebb nanorészecskéket, amelyek a környezetbe is bekerülnek.

A gumitörmeléket és a belőle kioldódó veszélyes vegyületeket édesvízi halfajta és egy rákfajta korai életszakaszában tesztelték: az élőlényeket gumiabroncsok részecske- és szuszpenziókoncentrációinak tették ki. Clarissa Raguso, a tanulmány vezető szerzője szerint az eredmények meglepőek lettek: az elöregedett gumiabroncs-részecskéket mindkét vizsgált faj sokkal nagyobb arányban nyelte le, mint a nem kopottakat. Bár azonnali, tömeges pusztulást a szennyezés nem okozott, szignifikánsan lelassította ezen tengeri állatok növekedési ütemét. A tengerfenéken táplálkozó apró rákok sokkal érzékenyebben reagáltak a legkisebb megevett mennyiségre is.

Mikroműanyagok a tengeri élővilágban

A kutatás arra is rávilágított, hogy a gumiabroncsok szennyezésével szembeni érzékenység fajonként változik: a halak viselkedésére inkább az új, míg a rákokéra a kopott gumidarabok hatottak erősebben.

A szennyezés az élőlények viselkedését is drasztikusan megváltoztatta: tompult stresszválaszt, emellett lassulást vagy éppen túlzott hiperaktivitást idézett elő náluk. A vadonban mindkét szélsőség megkönnyítheti a zsákmányszerzést, de egyben megzavarhatja a táplálkozást és a szaporodás. Ez pedig komoly hatást gyakorolhat a tápláléklánc egészére is, ugyanis számos halfaj táplálkozik ezekkel a rákokkal – köztük olyanok is, amiket emberi fogyasztásra halászunk.

A jövő megoldásai

Az ökológiai probléma felismerése az innovációt is előre mozdította. A kutatók már olyan új gumiabroncs-formulákat fejlesztésén dolgoznak, amelyek használat közben lényegesen kevesebb káros anyagot bocsátanak ki.

A Portland Állami Egyetemen eközben speciális csapadékvíz-csapdákat tesztelnek, amelyek a csapadékvízben lévő gumiabroncs-törmeléket azelőtt felfogják, mielőtt az élővízbe jutnának. Egy másik ígéretes projekt keretében pedig olyan berendezést építenek, amely a gumitörmeléket még az aszfaltra hullás előtt, közvetlenül a mozgó járműveken fogja fel.

A valós ökológiai kockázatok felméréséhez elengedhetetlen, hogy pontosan megértsük az időjárás viszontagságainak kitett, környezetbe jutott mikrorészecskék viselkedését. Ez az új megközelítés rávilágít arra az átfogó kihívásra is, hogy vizeink és a teljes tápláléklánc megóvása érdekében a mikroműanyagok elleni küzdelmet már nem szűkíthetjük le csupán a hulladékkezelésre. A fenntartható jövőhöz már elengedhetetlen, hogy a közlekedési technológiákat is szervesen bevonjuk a környezetvédelmi törekvésekbe.

Forrás: Earth.com