A folyók mindig is jelentős szerepet játszottak az életünkben. Az egyes népcsoportok partjaikon telepedtek le, hiszen nemcsak friss ivóvizet, de erőforrást is biztosítottak számukra. Idővel pedig fontossá vált az is, hogy számontartsuk a folyók vízhozamát, térnyerését, vagy éppen méretük csökkenését. Nemrégiben a NASA segítségével készítettek felmérést a Föld folyóinak vízhozamáról, amelyből az is kiderült, hogy a világ mely területein használják a legintenzívebben a folyóvizeket.
A civilizációk kialakulásában jelentős szerepet játszottak a folyóvizek. Az emberiség már az idők kezdetén felismerte, hogy az édesvizű folyók nemcsak alapvető szükségleteinket elégítik ki, de jelentős erőforrást is biztosítanak számunkra. Az ivóvíz biztos megléte mellett a főzéshez, mosáshoz és a civilizációk fejlődésével egyes eszközökhöz is használták már a folyókat. Az azonban már ekkor is nagyon fontos volt, hogy az egyes folyók mennyi vizet szállítanak és mennyire biztosítanak megbízható forrást az élethez. Napjainkban azonban egyre fontosabb tudnunk azt, hogy az egyes folyók világszerte milyen vízhozammal rendelkeznek, hiszen ivóvízkészleteink egyre csökkennek, ez pedig globálisan óriási problémákat okoz.
Hogyan is mérhető a vízhozam?
Egy folyó vízhozamának kiszámításával azt tudhatjuk meg, hogy egy másodperc alatt mennyi víz folyik át a medrének keresztmetszetén. Ehhez számos egyéb tényezőt is tudnunk kell, mint például az adott folyó sebességét, de alapvetően ezzel a számítással tudjuk meg, hogy átlagosan mégis mennyi vizet juttat az óceánba.
Az erre vonatkozó eddigi értékek 1974-es adatokra támaszkodnak, azonban ezek főként csak becslések voltak. Azonban az utóbbi években jelentős fejlődés történt a mérési technológiák terén, és több vízmérő állomás is létesült a világ különböző pontjain, így az új adatok sokkal pontosabb képet adnak a folyók állapotáról és vízhozamáról. Ezen mérési lehetőségekkel és a NASA segítségével készítettek most átfogó elemzést arról, hogy az egyes folyóknak ténylegesen mennyi a vízhozama. Az eredmények alapján pedig kiderült, hogy melyek azok a területek a Földön, ahol az emberek a legjobban kihasználják a folyók adta vízkészleteket, valamint, hogy mely folyóknak a legnagyobb a vízhozama.
Amazonas, Colorado és Orange
A legnagyobb vízhozammal rendelkező térségnek az Amazonas vízgyűjtő területe bizonyult, amely majdhogynem 850 köbkilométer vizet tart magában, vagyis a globális becsült érték 38%-át. Mindemellett pedig ez a terület bizonyult az elsőnek azon tekintetben is, hogy mennyi vizet juttat az óceánba: 6789 köbkilométert évente, amely 18%-a globális, óceánokba történő vízleadásnak.
A kutatás emellett azt is megvizsgálta, hogy melyek azok a folyók, amelyekből kevesebb víz folyik ki, mint amennyi víztömeg a forrásánál megindult. Ezzel azt szerették volna megtudni a szakemberek, hogy melyek azok a területek, ahol a legtöbb vizet emelik ki a folyómedrekből, felhasználva azt egyéb célokra. Az Amazonas ezen listán is elsők között kapott helyet, azonban mellette az amerikai Colorado és az afrikai Oranje is megtalálható. Ezen három folyó esetén használják fel ugyanis a legtöbb vizet a helyiek, itt látszik a legjobban az emberi vízgazdálkodás nyoma.
Az új rendszerek segítségével tehát sokkal jobban nyomon követhető a folyóvizeink mennyiségének ingadozása, ezzel pedig felkészülhetünk például olyan esetleges krízishelyzetekre is, mint egy-egy folyó kiszáradása vagy vízmennyiségének drasztikus csökkenése. Emellett a szakemberek képesek megállapítani számításaikkal azt is, hogy általánosságban és havi összesítésben mely folyónak mennyi víztartaléka van, illetve azt is, hogy ez globálisan mekkora mennyiséget jelent.
Napjainkban az édesvíz- és ivóvízkészletek mennyisége egy igen fontos téma, hiszen felismertük, hogy meg kell akadályoznunk kimerülésüket, mivel nélkülük visszafordíthatatlan károk keletkezhetnek, amelyek előszele a bolygó egyes területein már megfigyelhetők. Az, hogy a szakemberek számításaiknak köszönhetően előre látják és tudják jelezni a vízkészletet érintő tendenciákat, esélyt nyújthat arra, hogy az érintett területeken óvintézkedéseket hajtsanak végre, megelőzve azt, hogy az ott élők ivóvíz nélkül maradjanak.
Források: earthobservatory.nasa.gov, scitechdaily.com, ng.24.hu
