Az élet fenntartásához nélkülözhetetlen édesvízből globális szinten egyre kevesebb áll rendelkezésünkre. Az ourworldsindata.org adataiból készített látványos infografika arra törekszik, hogy rávilágítson erre a sürgető kérdésre, a világ jelenlegi vízellátottságának bemutatásával.
Egy évszázaddal ezelőtt a Földön élő emberek édesvízfogyasztása alig hatoda volt, mint napjainkban. Mindez arra vezethető vissza, hogy a bolygónk népessége folyamatosan növekszik, ennek, valamint az életmódunk megváltozásának köszönhetően pedig vízfogyasztásunk drasztikusan megnőtt. Ez a tendencia már önmagában elég lenne a vízkészlet túlhasználására, azonban hatása exponenciális. A növekvő népesség élelmezéséhez a mezőgazdaságnak is egyre több vízre van szüksége. Becslések szerint a mezőgazdaság önmagában 70%-át használja fel a világ teljes édesvízkészletének. Mindez egyre égetőbb problémát jelent a globális édesvíz-tartalékainkat tekintve, hiszen a jelenlegi helyzet a világ számos országában a tározók kiürülésével fenyeget. Chesca Kirkland látványos adatvizualizációjából kiderül, hol, mennyi víztartalékunk van a bolygón.

Rengeteg víz, kevés édesvíz
Köztudott, hogy a bolygónk felszínének több mint 70%-át víz borítja. Azonban édesvízkészleteink tekintetében nem állunk ilyen jól. A Földön található vizek mindössze 3%-a nem sós, azonban még ennek a kis mennyiségnek is kétharmada hó, gleccser és sarki jégcsapdák formájában van elzárva tőlünk. Az emberi fogyasztást kiszolgáló vízkészlet tehát mindössze a Földön található vizek 1%-a, mely részben gyorsan kimerülő, felszín alatti tározókban, részben pedig felszín feletti vízgyűjtőkben, patakokban, tavakban található.
Sajnos ezek eloszlása azonban változó a világ különböző régióiban, vannak tavakkal bőségesen megáldott területek, mint például Finnország vagy Kanada, illetve vízszegény, sivatagos régiók, mint Jordánia vagy Katar, pedig minden országnak egyformán szüksége lenne édesvízkészletekre. 2023-ban átlagosan minden emberre kevesebb mint 1000 köbméter víz jutott, azonban a valóságban régiónként hatalmasak az eltérések a vízfelhasználásban, ugyanis a világ népességének egyötöde édesvízhiányos térségben él.
Az egy főre jutó vízfelhasználás
Elsőre meglepőnek tűnhet, hogy az adatok szerint az egy év alatt egy főre jutó édesvízhasználat rangsorát a sivatagos éghajlatú Türkmenisztán vezeti, ahol a vízfelhasználás 95%-át a mezőgazdaság teszi ki. A Közép-Ázsia száraz sivatagaiban található további országok is előkelő helyet foglalnak el a listán, Üzbegisztán a negyedik, Tádzsikisztán a hatodik, Kirgizisztán pedig a nyolcadik legnagyobb az egy főre jutó vízfelhasználás tekintetében.
A dobogó második fokán Irak található, a bronzérmes pedig Chile.
A fejlett országok, például Finnország, Új-Zéland és az Egyesült Államok szintén rengeteg vizet vonnak ki a világ édesvízkészletéből, évente több mint 1000 köbmétert fejenként, de felhasználásuk módja jelentősen eltér. Az Egyesült Államokban például 2015-ben a vízfelhasználás 41%-a termoelektromos áramtermelésre, míg 37%-a öntözésre és állattenyésztésre irányult. Finnország esetében viszont a víz 80%-át ipari termelésre fordították.
Magyarország az 1970-es években mért 286,10 köbméteres egy főre eső értékét 2015-re 507,20 köbméterre növelte, ami 77%-os növekedést tesz ki.
A legalacsonyabb vízfelhasználással rendelkező országok többsége Afrikában található. Ide tartoznak a sűrűn lakott országok, például Nigéria és Kenya, amelyek a 2015-ben, illetve 2010-ben fejenként körülbelül 75 köbmétert használtak fel. Ez is rávilágít a kontinens vízellátási és infrastrukturális problémáira.
Hol lehet a megoldás?
Az évek során különféle kezdeményezések jelentek meg a világ vízügyi egyenlőtlenségeinek mérséklésére és a vízhiány megoldására.
Az erőfeszítések magukban foglalják a vízmegőrzési gyakorlatok előmozdítását, a hatékony öntözőrendszerekbe való befektetést és a vízinfrastruktúrák fejlesztését a vízhiány által leginkább sújtott régiókban.
Egyes száraz éghajlatú, tengerparti hozzáférésű nemzetek, például Szaud-Arábia és Izrael sótalanító üzemekben alakítják át az óceán sós vizét édesvízzé.
Fontos, hogy mindannyian tisztában legyünk a problémával, és ennek hatására tudatos döntéseket hozzunk. Mindenekelőtt óvjuk az egyik legértékesebb természeti kincsünket, és tegyünk meg mindent a vízpazarlás elkerüléséért!
Forrás: visualcapitalist.com