A klímaváltozás és a légszennyezés ezer szálon összefonódik. A fosszilis tüzelőanyagok égetése vagy bizonyos mezőgazdasági eljárások egyszerre rontják a levegő minőségét és fűtik fel a bolygót. A két válság ráadásul folyamatosan erősíti egymás káros hatásait. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) és az Éghajlat- és Tiszta Levegő Koalíció (CCAC) új, „Rejtett értékek: Gazdasági és egészségügyi érvek az éghajlat- és tiszta levegővel kapcsolatos intézkedések mellett” című átfogó értékelése szerint a két kihívás együttes kezelése nem csupán élhetőbb környezetet, de gazdasági növekedést is biztosíthat.
A hagyományos gazdasági modellek
Az új elemzés abban hoz igazi áttörést, hogy elsőként számszerűsíti egyetlen keretrendszerben az éghajlatvédelmet és a légszennyezés csökkentését célzó intézkedések együttes gazdasági értékét, ahelyett, hogy különböző modellekből származó, különálló becsléseket adnának össze. A kutatók kimutatták, hogy a két terület összehangolt kezelése napjaink egyik legmagasabb megtérülést biztosító befektetése lehet a kormányok számára, ugyanis a két célkitűzés együttes megvalósítása a globális GDP 0,2 százalékát kitevő extra gazdasági hasznot jelentene.
A hagyományos elemzések általában kizárólag a korai halálozásokra és a közvetlen piaci költségekre fókuszálnak, ez a jelentés viszont beemeli megbetegedéseket és a nem piaci veszteségeket is a képletbe. Ide tartozik a gyermekkori asztma, a krónikus légúti megbetegedések, a stroke, a cukorbetegség, a demencia, sőt, a hőstressz miatt visszaeső munkahelyi termelékenység is.
Többszörösen megtérülő befektetés
A szakértők 25 olyan, hat szektort átfogó megoldást azonosítottak, amelyek egyszerre javítják a levegőminőséget és védik a klímát. A számok önmagukért beszélnek. Minden egyes ezen a területen befektetett 1 dollár (kb. 320 Ft) mintegy 15 dollárnyi (kb. 4800 Ft) hasznot hoz, ha az életminőség javulását is beleszámítjuk. Amennyiben pusztán a szigorú piaci megtérülést nézzük az alacsonyabb egészségügyi kiadásokkal, a haszon még akkor is négyszeres.
Ezeknek a megoldásoknak a megvalósítása a következő évtizedben a globális GDP 0,7 százalékát igényelné, ami az évszázad végére 0,5 százalékra csökkenne. Összehasonlításképpen: 2022-ben a fosszilis energiahordozók támogatásokra fordított globális kiadások a GDP 2,18 százalékát tették ki. Az azonnali cselekvés már tíz éven belül visszahozhatja a befektetett összeget.
Sokkoló egészségügyi adatok
A beavatkozás azért sem tűr halasztást, mert a légszennyezés egészségügyi hatásai súlyosak. A becslések alapján a kültéri finom szálló por (PM2,5) és a talajszintű ózon 2025-ben 6,4 millió korai halálesetet idézett elő. A háztartási légszennyezés további 2 millió ember életét követeli. A szálló porral évente 5,5 millió új gyermekkori asztmás eset, 4,2 millió szívroham, 3,3 millió cukorbetegség, 2,5 millió stroke és 2 millió demenciaeset hozható összefüggésbe.
Ez a teher rendkívül egyenlőtlenül oszlik el: a halálesetek 95 százaléka az alacsony és közepes jövedelmű országokban történik. A 25 javasolt intézkedés bevezetésével az éves egészségügyi teher 60–70 százaléka megelőzhető lenne, és 2050-ig összesen 144 millió, légszennyezéshez köthető korai halálesetet lehetne elkerülni. Eközben a szén-dioxid-kibocsátás a felére, a metáné pedig 60 százalékkal esne vissza. Ráadásul az elemzés kifejezetten óvatos: a szennyezés erdőkben, természetes ökoszisztémákban és talajban okozott károkozását adathiány miatt bele sem számolták, így a tényleges nyereség még ennél is nagyobb lehet.
Huszonöt lépés a globális fordulópont felé
A csomag két fő csapásirányt határoz meg:
- Hosszú távú dekarbonizáció: A megújuló energiforrások térnyerése, az elektromos közlekedés, valamint az ipari és lakossági energiahatékonyság növelése.
- Rövid távú lépések: A szuperszennyezők (például a metán) kibocsátásának csökkentése, a tiszta fűtési és főzési technológiák terjesztése, az erdőtüzek megelőzése és a hulladékkezelés javítása.
A régiós fókuszok természetesen eltérőek. Míg Dél-Ázsiában és Afrikában a tiszta főzés a legégetőbb feladat, a Közel-Keleten a metánszivárgások megállítása a legfontosabb, a magas jövedelmű régiókban pedig a nemzetközi hajózásból származó kibocsátások csökkentése és az egészségesebb étrendre való átállás jelentene hatalmas előrelépést.
De ha ennyire egyértelmű a képlet, miért haladunk ilyen lassan a megoldás felé? A jelentés szerint a gyenge koordináció, a döntéshozatali nehézségek és a bürokratikus akadályok globálisan átlagosan nyolc évvel vetik vissza a végrehajtást. Ez az időveszteség évente 1,5 billió dollár (kb. 482 ezermilliárd Ft) veszteséget jelent a világnak. Ezzel szemben a megvalósítás felpörgetése 2040-ig akár 10 billió dolláros (kb. 3 ezermilliárd Ft) megtakarítást eredményezhetne a megelőzött betegségek révén.
A legfőbb tanulság tehát az, hogy az integrált klímavédelemre és légszennyezés csökkentésére irányuló politikát a nemzeti gazdasági stratégiák és költségvetések mélyére kell beépíteni. A leggyorsabban kivitelezhető lépések – mint a metánszivárgások megállítása vagy a tiszta főzés támogatása – akár egyetlen kormányzati ciklus alatt is azonnali, kézzelfogható gazdasági és egészségügyi hozamot biztosítanak.
Forrás: Unep.org
