A gyepek és szavannák a föld alatt hatalmas mennyiségű szenet tárolnak, mégis jóval kevesebb figyelmet kapnak a klímavédelmi programokban, mint az erdők. Egy friss kutatás szerint ez nemcsak a természetvédelem szempontjából jelent problémát: ezeknek az élőhelyeknek a pusztulása a vízellátást és a biodiverzitást is veszélyeztetheti.
A klímavédelemről szóló kezdeményezésekben az erdők rendszerint kiemelt szerepet kapnak, és védelmükre finanszírozási programok, szén-dioxid-kreditek és nemzetközi vállalások épülnek. A gyepek, szavannák és cserjések viszont jóval kevesebb figyelmet kapnak, pedig a talajukban jelentős szénkészletek halmozódhatnak fel.
Erre hívja fel a figyelmet egy, a brazíliai Cerrado szavannavidékét középpontba állító szakpolitikai tanulmány. A világ egyik legváltozatosabb élővilágú szavannáján több mint tízezer növényfaj és ezer állatfaj él. Egyes vizes élőhelyein a talaj hektáronként mintegy 1200 tonna szenet tárol – ez körülbelül hatszorosa annak a mennyiségnek, amely egy átlagos amazóniai esőerdő növényzetében található.
A különbség a szén tárolásának módjában rejlik. Míg az esőerdőkben jelentős mennyiségű szén található a fákban, a Cerrado esetében ez a talajban és a gyökérzetben halmozódott fel. A készlet kialakulása akár húszezer évet is felölelhetett, így az élőhely pusztulásával a szénraktár nem áll vissza beláthatóidőn belül.
Fontos szerepe van a vízellátásban
A Cerrado nem kizárólag a szénmegkötés miatt jelentős. Brazília nagy folyóinak kétharmada, köztük az Amazonas is, innen kapja a vizét. A viszonylag alacsony és ritkább növényzet miatt a csapadék nagyobb része beszivároghat a talajba, feltöltve a környező élőhelyeket tápláló felszín alatti vízkészleteket.
A kutatók szerint ezért a nyílt ökoszisztémák a vízbiztonság szempontjából legalább olyan fontosak lehetnek, mint az erdők. Ennek ellenére a Cerrado eredeti területének már több mint 46 százalékát átalakították, elsősorban mezőgazdasági földművelés és legeltetés céljából.
A fák ültetése sem mindig megoldás
A kutatás ezen felül rámutat egy kevésbé magától értetődő problémára, mivel a gyepes élőhelyeken a jó szándékú faültetési programok is károkat okozhatnak. Ha ugyanis az eredetileg nyílt területeken erdőt próbálnak telepíteni, az veszélyeztetheti a helyi vízkészleteket, a biodiverzitást és a talajban tárolt szenet.
A szerzők szerint ezért a klímavédelmi programoknak figyelembe kell venniük a gyepek és szavannák sajátosságait. Ehhez olyan szén-dioxid-kibocsátási és -megkötési módszerekre van szükség, amelyek a talajban tárolt szenet is számításba veszik. Brazíliában már elindultak az első lépések: a környezetvédelmi minisztérium munkacsoportot hozott létre egy, a nyílt ökoszisztémák megőrzését és helyreállítását célzó országos stratégia kidolgozására.
A kutatók szerint a szemléletváltás sürgető. A klímavédelem nem korlátozódhat az erdők megóvására, a föld alatt rejlő szénkészletek és az azokat őrző élőhelyek védelme ugyancsak fontos része a feladatnak.
forrás: earth.com
