A klímaváltozás számos kihívás elé állítja a bolygó mezőgazdaságát. A szárazságok, az özönvízszerű esőzések, a kiszámíthatatlan időjárási jelenségek, növekvő mennyiségű szélsőséges viharok mind-mind kiszolgáltatottá teszik a gazdákat és a terméshozamot. A probléma miatt napjainkban új megvilágításba kerül az agrárium helyzete, új utakat, megoldásokat kell keresnünk fenntarthatóbbá tételéhez. A regeneratív mezőgazdaság egy olyan megközelítés, amely nem csupán arra törekszik, hogy minimalizálja a környezeti károkat, hanem aktívan hozzájárul a természeti erőforrások helyreállításához és megerősítéséhez.
Na de mit is értünk ezalatt?
A regeneratív mezőgazdaság egy olyan agrár szemléletmód, amely főként a természetből merít. Fő célkitűzése az ipari és mezőgazdasági rendszerek miatt leromlott talajok helyreállítása, a talaj állapotának megújítása. Ez a megközelítés a mezőgazdasági gyakorlatok sokszínűségét és komplexitását hangsúlyozza, és kiemeli a természetes ökoszisztémákkal való együttműködés fontosságát. Kiemelt figyelmet fordít a biodiverzitás megőrzésére, sőt növelésére és a vízkörforgás javítására, miközben elősegíti a szén megkötését a talajban.
Hogy történik ez?
A regeneratív mezőgazdaság képviselői holisztikus szemléletben gazdálkodnak, odafigyelve arra, megfelelő legeltetési technikákkal és tudatos gazdálkodással újjáépítsék az elhasználódott, kimerült talaj szervesanyag-készletét.
Regeneratív gazdálkodás során nincs fizikai, biológiai és kémia közbeavatkozás, a gazdák csökkentik a műtrágyák és növényvédő szerek használatát. Odafigyelnek a megfelelő talajtakarásra, amelyet főként különböző növényzettel oldanak meg. Mindez a vízmegtartás szempontjából is kiemelkedő fontossággal bír, segíti a talajerózió elleni védelmet, sőt még gyomelnyomásra is alkalmas.
Fontos szempont még a növények sokfélesége is, a regeneratív gazdák leszámolnak a monokultúrával, teret hagyva a gazdag faji összetételnek, mindez persze a talaj minőségére is jó hatással van. A növénytermesztés nem lehet teljes az állattartás nélkül, hiszen ők biztosítanak megfelelő, természetes tápanyagellátást a növények számára.
A komposztálás és polikultúra-termesztés jó hatással vannak a talaj egészségére és termékenységére, elősegítik a talajban lévő mikroorganizmusok sokféleségét és aktivitását, ezáltal szintén növelve a talajtápláltságot. A növények és állatok sokfélesége ráadásul azon túl, hogy természetes védelmet nyújt a kártevők és betegségek ellen, hozzájárul a természetes ökoszisztémák stabilitásához és fenntarthatóságához is.
Nekünk is jó, a bolygónak is jó
A regeneratív mezőgazdasági gyakorlatok elősegítik a szén tárolását a talajban, ami hozzájárul a klímaváltozás elleni küzdelemhez. Hiszen a talajban tárolt szén segít csökkenteni a légköri szén-dioxid koncentrációját, ráadásul javítja a talaj struktúráját és vízvisszatartó képességét.
A fenti szempontokon túlmenően a regeneratív gazdálkodás előnyben részesíti a lokalitást, a helyi gazdaságok létrehozásában hisznek, amelyek erősítik a közösségeket és csökkentik a távolsági szállítások okozta környezeti terhelést. Az ilyen gazdaságok a termelők és fogyasztók közötti közvetlen kapcsolatokra épülnek, és elősegítik az élelmiszerbiztonságot és az élelmiszerfüggetlenséget a helyi közösségek számára.
Minden törekvésüket annak rendelik alá, hogy a mezőgazdaság a jövő generációi számára is fenntartható maradjon, hiszen a természeti erőforrások túlhasználása, kimerítése hosszú távon nem járható út. Ez a megközelítés azonban nemcsak a közösségek számára előnyös, hiszen bolygónk védelmét is segíti.
A regeneratív mezőgazdaság egy új, izgalmas irányvonalat jelent a mezőgazdaság és élelmiszertermelés terén, amely fenntarthatóbb és reziliensebb jövőt ígér. Azonban a mezőgazdasági termelők, fogyasztók és döntéshozók széles körű együttműködése elengedhetetlen ahhoz, hogy ezek a gyakorlatok széles körben elterjedjenek és hozzájáruljanak a bolygónk egészségéhez és jólétéhez.
Források: greendex.hu, mezohir.hu, en.wikipedia.org, talajreform.hu
