A koronavírus terjedésével és az intézkedések szigorúbbá válásával együtt jelentek meg az első cikkek a járvány és a klímakrízis párhuzamba állításáról. Van, aki azt mondja, hogy a pandémiának lehetnek akár pozitív hozadékai is Földünkre nézve, és van, aki inkább a negatív hatásokra figyelmeztet. Habár most szinte minden még csak feltételezés, annyi biztos, hogy elindult egy párbeszéd a két dolog kapcsolatáról.
Íme néhány érdekesebb gondolat arról, hogyan hathat a világjárvány a bolygónk állapotára.
Forrás: bostonglobe.com
A légszennyezettség csökken a járvány miatt.
A szigorítások, valamint a kilépési és utazási korlátozások következtében jelentősen visszaszorult az autóhasználat és lényegesen kisebb a légiforgalom is. Több helyen mérésekkel is alátámasztották, hogy csökkent az intézkedések nyomán a légszennyező anyagok és az üvegházhatású gázok légköri koncentrációja. A korai adatok szerint New York-ban 50%-kal kevesebb szén-monoxid volt a levegőben az egy évvel korábbi állapothoz képest, Kínában a kibocsátás pedig két hét alatt a negyedére esett vissza – habár ahogy az élet lassan visszatér a normál kerékvágásba, ismételten növekednek a számok. Mindenesetre hasznos tanulságul szolgálhat, hogy a felesleges emisszió visszafogásával valóban jelentős javulás érhető el a környezet szempontjából.
Mi lesz, ha a forráshiány miatt visszalépések következnek be az energiatermelésben?
Mások azonban óvatosságra figyelmeztetnek és a járványt követő gazdasági nehézségekre hívják fel a figyelmet. Előfordulhat ugyanis, hogy a pénzügyi források hiánya miatt a kormányok és a gazdasági társaságok kénytelen lesznek feladni zöld beruházásaikat és az olcsóbb, de környezetszennyezőbb megoldásokhoz visszatérni.
A negatívabb elemzők nem elhanyagolható szempontként említik a háztartások megnövekedett energiafogyasztását is, hiszen otthon most sokkal több elektromos készüléket használunk mindennapjainkban. Ráadásul a higiéniai óvintézkedések következtében az eldobható termékek előnyben részesítésével mind az orvosi, mind a háztartási hulladék mennyisége jelentősen növekedett.
Lecke az emberiségnek: a holnapunkért ma kell tennünk
„A tétlenség ijesztő szintje” – így jellemezte március közepén a WHO a koronavírus járványra adott globális válaszokat. A New York Times-ban megjelent véleménycikk arra világít rá, hogy ez a mondat meglehetősen ismerős lehet azoknak, akik környezetvédelemmel foglalkoznak.
Kim Cobb, a Georgia Institute of Technology klímakutatója szerint egy valami biztosan közös a klímakrízisben és a világjárványban: ha minimalizálni akarjuk a veszteségeket, mindkettőre korai, drasztikus válaszlépéseket kell adnunk. Ráadásul csak utólag látjuk majd, mi az, amit elvesztettünk a tétlenség miatt.
Az emberiség azonban evolucionárisan arra van kódolva, hogy a jelenben gondolkodjon, ezért nehezünkre esik az, hogy féljünk a jövőbeli dolgoktól, még akkor is, ha az a jövő nincs is olyan messze.
Források: bbc.com; carbonbrief.org; magyarmezogazdasag.hu; nytimes.com
