Görögország mérföldkőnek számító döntést hozott a tengeri élővilág védelmében, és ezzel az első európai országgá vált, amely bejelentette az aljzati vonóhálózás tilalmát minden tengeri nemzeti parkjában és védett vízi területén.
Görögország sokunk kedvenc üdülőhelye, az ország szebbnél szebb tengerpartjai évről évre megannyi turistát vonzanak magukhoz. Azonban nemcsak a turisták azok, akik előszeretettel választják célpontnak a görög tengereket, hanem a halászok is, ami sok esetben káros lehet a vizek élővilágára. Azonban a mediterrán ország most 780 millió eurót különített el sokszínű és egyedi tengeri ökoszisztémáinak védelmére és az aljzati vonóhálózásos halászat beszüntetésére.
Védett vizeken
A vizek védelme kiemelt fontossággal rendelkezik az ország számára: a nemrégiben Athénban tartott Our Ocean konferencián bejelentették, hogy két újabb tengeri nemzeti parkot hoznak létre, az egyiket az Ion-tengeren, a másikat pedig az Égei-tengeren, növelve ezzel a tengeri védett területek méretét 80%-kal, és lefedve tengeri területeik harmadát. Mindemellett terveik közé tűzték ki azt is, hogy 2026-ra betiltanák az aljzati vonóhálózást nemzeti parkjaikban, 2030-ra pedig minden védett vízi területen. A tilalom betartására egy állapotfelmérő rendszert is kiépítenek a közeljövőben, amely drónokkal és egyéb eszközökkel figyeli majd az érintett területeket.
Mi is az a vonóhálózás és miért rossz?
A vonóhálózás egy halászati módszer, amely során egy hálót vontatnak a tengerfenéken vagy a vízben úszó halak között. A vonóhálózás célja, hogy szélesebb körben halászhassanak, és nagyobb mennyiségű halat fogjanak adott időmennyiség alatt, azonban ennek rengeteg környezetre és az élővilágra káros hatása lehet.
Elsődleges kárként mindenképpen az élőhelyrombolást kell megemlítenünk. Az aljzati hálózás során a hálókat a tengerfenéken vontatják, ami súlyos károkat okozhat az élőhelyekben. A hálók felszántják és elpusztítják a tengerfenéken élő növényeket, állatokat és egyéb élőlényeket, például korallzátonyokat vagy szivacskerteket. A környezeti struktúrák megsemmisítése hosszú távú hatással lehet a tengeri ökoszisztémákra. Ezzel közvetlenül összekapcsolódik a környezeti károkozás is, hiszen a nehéz hálók nem csupán az élőhelyekben okozhatnak maradandó károkat. A folyamat során a hálók a tengerfenéken lévő szerves anyagokat és talajt is megmozgatják, ami hozzájárul a szén kibocsátásához a tengerben és a légkörben. Ez növeli a szén-dioxid koncentrációját a vízben és a levegőben, hozzájárulva a globális felmelegedéshez és a klímaváltozáshoz.
A halászat során a mellékelfogás jelensége is felismerhető. Az aljzati hálózás során gyakran más, nem kívánt fajokat is kifognak, amelyek nem a célfajok. Ezen mellékelfogások között szerepelhetnek akár veszélyeztetett és védett fajok is.
Miben segíthet a görög szabályozás?
A tervezett új nemzeti parkok közül az Ion-tengeri nemzeti park majdnem 12%-át fogja fedni Görögország tengeri területeinek, biztosítva ezzel a tengeri emlősök, mint például a kék bálnák, csíkos delfinek és a veszélyeztetett földközi-tengeri fókák biztonságát is.
Az aljzati vonóhálózás tilalmára vonatkozó döntés nagy győzelem a tengeri élővilág és élőhelyek megőrzése szempontjából. Ez a káros halászati technika, amelyet ipari hajók alkalmaznak, pusztító hatást gyakorol a tengerfenékre, megsemmisítve az ottani kritikus élőhelyeket, és szén-dioxidot bocsátva ki a környezetbe. Az Oceana nemzetközi természetvédelmi szervezet tengeri védelemért felelős kampányigazgatója, Nicholas Fournier kiemelte, hogy Görögország támogatása az aljzati hálózás tilalmával szemben meglepő, de nagyon üdvözlendő tett, hiszen mindenki Franciaország vagy Spanyolország lépésére számított elsőleg. A szakemberek remélik, hogy idővel minél több ország fog csatlakozni a görögök kezdeményezéséhez, és segít majd megvédeni a tengeri élővilágot az elkerülhető károktól.
Források: theguardian.com, www.usgs.gov, www.greenpeace.org
