Written by

AI: a jövőnk megmentője vagy a pusztítója?

home_slider, Tudtad-e?| Views: 1388

Az AI, azaz mesterséges intelligencia, és annak használata alighanem napjaink egyik legtöbbet tárgyalt témája. Csakúgy, mint minden újnak számító fejlesztésnél, a mesterséges intelligencia rohamos fejlődése kapcsán is felmerül többekben a kérdés, hogy mire és miért is jó ez az emberiség számára. Azonban nemcsak az emberiség, hanem környezetünk és bolygónk érdekében is érdemes megvizsgálnunk azt, hogy mik is az előnyei, valamint hátrányai egy-egy fejlesztésnek. Ez pedig az AI esetében sincs másképp.

Az AI használata már életünk számos területén hasznosnak bizonyult. Ahogyan arról mi is beszámoltunk már, a repülés világában például az AI-t bevonva segítenék a pilótákat a kondenzációs zónák elkerülésében. Azonban más szektorokban is előszeretettel alkalmazzák már a mesterséges intelligenciát.

Az AI segít!

A rohamosan szaporodó fejlesztések egyre több iparágban és helyzetben teszik lehetővé azt, hogy a mesterséges intelligencia segítségével gyorsabb és hatékonyabb megoldásokkal rukkoljanak elő a szakértők. Nem kivétel ez alól a környezetvédelem sem.

Az AI használata ugyan még gyerekcipőben jár, már most nagyon hasznos. A környezeti problémákat sokszor azért nem tudjuk megakadályozni, lassítani, mert túl későn észleljük jeleiket. A mesterséges intelligencia segítségével azonban például egy-egy problémát már a keletkezése pillanatában felismerhetünk és tehetünk ellene. Ha például valamilyen formájú szennyeződés kialakulásáról beszélünk, legyen az a levegőt vagy a vizeket érintő, az AI gépi tanulása révén könnyebben felismeri a potenciális problémákat és azok következményeit. Az általa szolgáltatott információkkal pedig a kutatók könnyebben tehetnek a még nagyobb környezeti katasztrófák kialakulása ellen.

Emellett az AI segíthet az erőforrásaink tudatosabb felhasználásában is. Beletáplált adatbázisával és további folyamatos információgyűjtésével olyan adathalmazokat generál, melyekből a szakemberek könnyebben leolvashatják, hogy erőforrásaink felhasználása terén milyen fejlődési lehetőségek vannak. Az információk szolgáltatása mellett a fejlődéshez szükséges eszközök megalkotásában és tervezésében is segítséget nyújt. Később azok működtetését is támogatja a megfelelő algoritmusok és analízisek biztosításával. Ha az energiaszolgáltatást vesszük példának, az AI képes folyamatosan elemezni az hálózatot, megvizsgálva a keresletet és azt, hogy hol, mennyi energiára van szükség.

De mik a hátulütők?

Ugyan rengeteg szempontból segítő kezet nyújthat a mesterséges intelligencia, technológiai háttere veszélyes lehet környezetünkre. Megoldásaival sok esetben a jobb, tisztább és fenntarthatóbb jövő kialakításán dolgozik, azonban saját működése olykor pontosan az ellenkezőjét éri el.

Az AI továbbra is nagy energiát felhasználó szerverekre és számítógépekre szorul, annak ellenére, hogy már születtek törekvések ennek megváltoztatására. Azonban az energiafelhasználás csökkentése nem tud egyik pillanatról a másikra megtörténni. Mivel a megújuló energia használata még költségesebb és kevésbé elterjedt, a nagy mennyiségű energia előállítása sokszor környezetszennyező módon történik. Éppen ezért az AI működése rengeteg fosszilisenergia-kitermeléssel jár, ezzel növelve karbonlábnyomát is.

A fosszilis energia mellett a mesterséges intelligencia vízfelhasználása is magas. A szerverek folyamatos hűtésre szorulnak, ehhez pedig a legtöbb esetben tisztított vizet használnak – melynek hiánya folyamatos problémát jelent egyes országokban. Egyes tanulmányok becslései szerint például a Microsoft amerikai adatközpontjai akár 700 000 liter vizet is felhasználhatnak a legújabb AI modelljük fejlesztése során.

A mesterséges intelligencia fejlesztése és működése még nagyobb környezetszennyezéssel jár, mint azt a fejlesztők szeretnék. Azonban szerencsére számos lépést tesznek annak érdekében, hogy ez megváltozzon. A technika folyamatos fejlődése sokszor rövid időn belül meglepő fordulatokat hoz, reményeink szerint pedig ez az AI környezettudatos működésével kapcsolatban sem lesz másképp.

Források: builtin.com, lse.ac.uk, hugas.met, telex.hu