Köztudott, hogy az egyes emberi tevékenységeken túl több állat is olyan anyagokat bocsát ki – legfőképp emésztési folyamatai során –, melyek károsak lehetnek környezetünkre és Földünk klímájára. Ilyen állatok a szarvasmarhák is, akik ugyan megannyi szempontból hasznosak számunkra, mégis hozzájárulnak a klímaváltozás ütemének gyorsulásához. A tehenek ugyanis emésztési folyamataik során metánt bocsátanak ki, amely egyike a legkárosabb üvegházgázoknak. Született azonban egy megoldás, amely segítségünkre lehet abban, hogy a jövőben kevesebb metánt kibocsátó teheneket tenyészthessünk – ámde, hogyan is működik ez?
Hogyan érhetjük el, hogy egy tehén kevesebb káros gázt bocsásson ki magából? Napjainkban rengeteg problémára találunk megoldást és meglepő módon ezek között szerepel takarmányállataink klímabarátabbá tétele is.
Mi köze is a szarvasmarhának a klímaváltozáshoz?
Az emberiség évszázadok óta folytat hús- és tejcélú marhatartást, ezen alapanyagok pedig rengeteg közösség alapvető élelmiszereiként szolgálnak. Így talán elképzelhetetlen is lenne az életünk a mezőkön legelésző tehenek és borjaik nélkül. A szarvasmarhák azonban, hasonlóan a legtöbb kérődző állathoz, nagy mennyiségű metánt bocsátanak ki emésztésük során. Az állattartásnak köszönhetően, az emberi tevékenységgel összefüggésbe hozható üvegházgáz-kibocsátás 14%-át a haszonállatok adják.
Hogyan lehet mégis klímabarát egy tehén?
Úgy tűnik azonban, hogy erre a problémára is létezik egy megoldás. Az ontariói Ben Loewith tejtermelő gazda jövő tavasszal születő borjai lesznek az elsők, akik mesterséges megtermékenyítés segítségével, módosított örökítőanyaguknak köszönhetőn a többi tehénhez képest kevesebb metánt bocsáthatnak majd ki magukból életük során. A nemrégiben forgalomba hozott, alacsony metántartalmú genetikai tulajdonságokkal rendelkező szarvasmarha-örökítőanyaggal megtermékenyített tehenek borjai által így évente akár 1,5%-kal kevesebb metán kerülhet majd a légkörbe. Ezzel pedig az évszázad felére akár 20-30%-kal is csökkenthető a kanadai tejelő állomány metánkibocsátása.
A forgalmazó cég idén tavasztól közel 80 országban értékesítette már különleges örökítőanyagát, Kanada mellett például az Egyesült Királyság és Szlovákia is a listán szerepelt. Az innovációhoz nagy reményeket fűznek, hiszen, ha a tenyésztők nagy része alkalmazná módszert, a szarvasmarhák metánkibocsátását jelentősen csökkenthetnék, ezzel is hozzájárulva a klímaváltozás lassításához. A farmerek és a tenyésztők többsége azonban még szkeptikus, hiszen a metán az egészséges emésztés folyamán szabadul fel a szarvasmarhák szervezetéből, a megváltoztatott genetikai tulajdonságok pedig akár emésztési rendellenességekhez is vezethetnek a születendő borjaknál. Az azonban, hogy ez bekövetkezik-e, csak azután derül majd ki, hogy az első borjak napvilágot látnak!
