2022-ben július 28-án jött el a globális túlfogyasztás napja, az a nap, amikor ez emberiség felhasználja a Föld egy évre rendelkezésre álló erőforrásait. A túlfogyasztás napja évről évre közelebb esik az évkezdéshez, Magyarországon idén május 30-án, míg az Egyesült Államokban már március 14-én elérkezett. E naptól kezdve a fogyasztásunk már a jövőnk kárára történik.
Mit jelent a túlfogyasztás napja?
A túlfogyasztás napja az év azon dátumát jelöli, amikor az emberiség feléli a Föld egy évre rendelkezésre álló természeti erőforrásait, melyek a következő évre még újratermelődnének. Ettől a naptól kezdve már a fogyasztásunk a környezet rovására megy. Az egyre gyorsuló, fogyasztásorientált világban ez a dátum évről évre egyre korábban érkezik el: az 1970-es években még december közepén-végén volt, vagyis közel optimális fogyasztási szintet tartott az emberiség. Idén azonban a globális túlfogyasztás napja július 28-án jött el, ami azt jelenti, hogy jelen fogyasztásunk mellett körülbelül 1,7 Föld természeti erőforrása elégítené ki az emberiség 1 évi fogyasztási igényét. A felmérést minden évben a Global Footprint Network végzi el, számításaik során megbecsülik a bolygónk egy évre rendelkezésre álló erőforrásait, valamint az emberiség várható éves fogyasztását is – e két értékből határozzák meg a globális túlfogyasztás napját.
Országonként komoly eltérések vannak
A túlfogyasztás napját lokális szinten is lehet becsülni, országokra lebontva jelentős különbségek figyelhetőek meg. Luxemburgban 2022-ben már február 14-én eljött ez a nap, ami alapján, ha a bolygó összes lakosa hozzájuk hasonlóan fogyasztana, 9,1 Földnek megfelelő erőforrásra lenne szükség. Az Egyesült Államokban március 14-ére, Magyarországon május 30-ára esett a túlfogyasztás napja, előbbi esetében 4,8, míg utóbbi 1,9 Föld erőforrását jelenti egy évre levetítve. Ugyanakkor Jamaicában csak december 20-án jön majd el ez a nap, vagyis, ha a teljes népesség hasonlóan fogyasztana, közel elegendőek lennének a Föld természeti erőforrásai.
Mi vezetett ide?
A túlfogyasztást számos tényező befolyásolja. A túlnépesedés egyértelműen a kritikus pontok közé sorolható, hiszen a Föld lakosságával együtt a termékek előállítása, a szolgáltatások igénybevétele, mindezzel pedig az erőforrások felhasználása is folyamatosan növekszik. További probléma, hogy sok esetben a termelés és a kereskedelmi tevékenység az energiahatékonysági és környezetkímélő szempontok figyelembevétele nélkül zajlik, ehhez pedig szorosan kapcsolódik a szén-dioxid és egyéb káros, üvegház hatású gázok légkörbe való bocsátása, amely közel 60%-ban felel az ökológiai lábnyomért. Ezzel párhuzamosan a folyamatos erdőirtás és az óceánok szennyezése is komoly gondot okoz, ugyanis az erdők és az óceánok hatalmas mennyiségű gázokat tudnak megkötni, azaz a szennyezést mérsékelni.
A túlfogyasztáshoz nagymértékben hozzájárul az emberek pazarló életvitele és terjeszkedése, amellyel folyamatosan romboljuk a természeti kincseiket, velük együtt pedig az erőforrásainkat. Mindannyian felelősek vagyunk azért, hogy a tendenciát megfordítsuk és – tudatos fogyasztással és fenntartható életmóddal – évről évre távolabb kerüljön a túlfogyasztás napja.
Forrás: Overshootday, Zöldszokások, WWF, Zöldbolt
