Kik azok, akik évente több milliárdos hasznot termelnek hazánknak, de mi jobbára tudomást sem vesszünk róluk? Ők a méhek és a többi beporzórovar, akik nélkül súlyos ökológiai katasztrófával kellene szembenéznünk.
A sárga-fekete csíkos pulcsi igenes menő!
Már kisiskolásként megtanuljuk, hogy beporzás nélkül nem lenne termés, ezt a munkát pedig a méhek és más rovarok végzik. Ha ezek az állatok kipusztulnának, az emberiség igen nagy gondban lenne, a mezőgazdaság és az élelmiszerellátás összeomlana. Az emberiség táplálkozásában nagyobb szerep jut a beporzóknak, mint például a világszerte fogyasztott baromfinak, hiszen az élelmiszerek 90 százalékát az ízeltlábúak tevékenységének köszönhetjük. Az utóbbi időben azonban tömegesen pusztulnak a méhek és más megporzók a világ minden részén, egyelőre tisztázatlan okokból. Emiatt általában a klímaváltozást és a gyomirtó vegyszereket teszik felelősség, de a bizonyíték egyelőre még várat magára.
Az elsőszámú gyanúsított: klímaváltozás
A klímaváltozás hatására folyamatosan csökken a rovarok természetes élőhelyeinek kiterjedése, ugyanis a felmelegedés elől egyre inkább a sarkvidékek felé vagy magasabban fekvő területekre húzódnak. A poszméhek például évente nagyjából 300 kilométerrel, illetve 9 kilométerrel húzódnak vissza európai és észak-amerikai élőhelyeiken, míg azonban a déli perem odébb tolódik, az északi határvonalat nem képesek kijjebb tolni, vagyis az élőhelyük fokozatosan zsugorodik.
További probléma, hogy a klímaváltozást a növények sem bírják jól, ami szintén befolyásolja a beporzókat. A méhek alapvetően fajtahűek, vagyis egymás után ugyanazt a fajta növényt látogatják csak, ezért okoz károkat, ha egy növényfajta már nem tud megteremni a felmelegedés miatt. Az események pedig dominószerűen peregnek a táplálékláncban, termés, vagyis élelem nélkül a többi állatfaj sem éli túl.
Második gyanúsított: vegyszerek
A neonikotinoid növényvédőszer-családhoz tartozó rovarirtókkal leggyakrabban a vetőmagot vonják be melyek, csírázáskor felszívódnak a növényben, melyekből később jut a nektárba és a pollenbe is. Ezek a szerek hosszabb távon pedig komoly idegrendszeri zavarokat okoznak az ízeltlábúaknak, csökkentik a rovarok szaporodóképességét és gyengíti immunrendszerüket. A beporzó állatok a szerek hatására nem találnak vissza a kaptárba és elpusztulnak odakint, illetve egy-egy máskor veszélytelen vírus vagy kártevő egész családokat is kiirthat.
A problémára egyelőre még nincs megoldás, a gyomirtók mellett érvelők szerint a vegyszer nélkül jelentősen visszaesne a termésszám. Ezzel szemben a méhészek is próbálják védeni saját érdekeiket. A végső döntés viszont a törvényhozókra vár.
Dráguló méz
Az idei év időjárása sem kedvez a méhészeteknek. A hideg március és a hirtelen nyáriasra forduló áprilisi idő miatt a méhcsaládoknál még nem történt meg a generációváltás, azonban a répce és a gyümölcsfák már virágzanak. A méhek fejlődési üteme lassabb, mint a növényeké, az méhcsaládok még nem elég népesek a beporzásoz. Ami nektárt pedig a kevés ízeltlábú begyűjt, az utódok nevelésére fordítják, emiatt az idén nem sok répceméz várható. A méhészek reménye most az akácvirágzásban van, amikorra várhatóan megerősödnek a méhek. A fenti okok miatt azonban idén drágulás várható a mézeknél.
Képek: Shutterstock
