Written by

A klímaváltozás egyik csendes okozója: a műtrágya

Egypercesek, home_slider| Views: 1819

Az őszi betakarítást követően a mezőgazdasággal foglalkozók műtrágyát alkalmaznak a talaj termékenységének fenntartása és minőségének javítása érdekében. A beavatkozásnak köszönhetően nagy eséllyel rengeteg gabonafélét vagy zöldséget gyűjthetnek be, azonban a műtrágya használata miatt a környezetre káros üvegházhatású gázok keletkeznek.

Műtrágya alkalmazásának negatív következményei

A növényi vagy állati eredetű anyagokból származó, szerves trágyákkal ellentétben a szintetikus műtrágyákat az emberek állítják elő különböző kémiai folyamatok segítségével. A gyártása és szállítása szén-dioxid-kibocsátásához vezet, a felhasználása pedig dinitrogén-oxidot szabadít fel, ami a szén-dioxidhoz képest 265-ször erősebb, üvegházhatást kiváltó gáz.

A Greenpeace Kutató Laboratóriumának 2018-as tanulmánya szerint Észak-Amerikában az egy főre jutó éves nitrogénműtrágya-felhasználás elérte a 40 kilogrammot, Európában fejenként 25–30, Afrikában 2–3 kilogramm műtrágyát alkalmaztak. A nagymennyiségű műtrágya használata miatt 1,13 gigatonna szén-dioxid került a légkörbe, ami a mezőgazdaságból származó globális kibocsátásnak több mint a 10%-a, valamint 2018-ban a kereskedelmi repülések során kevesebb szén-dioxid keletkezett. A legnagyobb kibocsátók (Kína, India, Egyesült Államok, Európai Unió országai, Egyesült Királyság) a felszabaduló szén-dioxid mennyiség 62%-áért feleltek. Az üvegházhatást és a klímaváltozást kiváltó gáz keletkezése mellett a talajba jutatott nitrogénműtrágya egy hányadát a növények veszik fel, egy részét pedig a földben élő mikroorganizmusok használják fel, amely miatt anyagcseréjük melléktermékeként dinitrogén-oxidot termelnek.

A kutatók szerint a műtrágya általános használatának csökkentéséhez és a nitrogén újrahasznosításának hatékony növeléséhez egy átfogó rendszer kiépítése szükséges. A szén-dioxid és a dinitrogén-oxid kibocsátásának mérsékléséhez legmegfelelőbb stratégiák: a túltrágyázás mellőzése, a szerves trágyák használata vagy a Grace Breeding vállalat által kifejlesztett új technológia alkalmazása.

Új technológia a műtrágya használatának visszaszorításához

A szintetikus műtrágya előállításánál nagymértékben támaszkodnak a karbamidra, ami egy mesterséges, földgáz, légköri nitrogén és víz reakciójából előalított, az üvegházhatású gázok kibocsátásáért felelős nitrogénkötő anyag.

Az izraeli Grace Breeding NFT elnevezésű műtrágyája teljesen növényi alapú, miközben serkenti a tápanyagok talajból való felszívódását, növeli a nitrogéntáplálás hatékonyságát és a terméshozamot. A technológia 18%-kal javítja a gabonatermést, 16%-kal a biomasszát, csökkenti a termesztési költségeket, szintetikus műtrágya szükségességét és a hagyományos gazdálkodási módszerek környezetterhelését. Az NFT-nek köszönhetően mezőgazdaságban tevékenykedők a lakosságot elláthatják megfelelő minőségű élelmiszerekkel anélkül, hogy az ökológiai lábnyomuk nagyobbá válna vagy szennyeznék a természet ökoszisztémáját.

A Sheffieldi Egyetem 2019-ben közétett kutatása alapján a műtrágyákból származó szén-dioxid-kibocsátás mérsékelhető a „kék karbamid” előállításával, vagyis a hidrogén létrehozásának egy olyan alternatív módszerével, amely megújuló energiát használ fel. Az előállítás folyamatából kivehető a szárítás és a peletálás, amely révén csökkenthető a kiadás és a felhasznált energia is.

A Világgazdasági Fórum szerint a világ népessége 2050-re elérheti a 9,7 milliárd főt, a mezőgazdaságnak pedig termelékenyebbé és fennárthatóvá kell válnia ahhoz, hogy a Föld lakosságát megfelelő mennyiségű élelmiszerrel tudja ellátni. A bolygó népességének növekedésével arányosan emelkedik a húsfogyasztás mértéke is, amely miatt a gazdálkodóknak egyre több tápanyagot és takarmányt szükséges termelnie. Ezáltal a műtrágyát helyettesítő lehetőségek kidolgozása ellenére is a gazdaságok egyre több műtrágyát alkalmaznak, és tovább erősítik a klímaváltozás folyamatait. Kevesebb húsfogyasztással, az élelmiszerpazarlás csökkentésével, a mezőgazdaságban a nitrogénhasználat hatékonyabbá tételével, a szerves trágyák alkalmazásával megállíthatjuk az öngerjesztő mechanizmust, amely révén egy fenntartható jövő alapjainak kiépítését támogathatjuk.

Forrás Greendex1, Greendex2, Greendex3