várható trendek a megújuló energia terén

Written by

(Meg)újuló év – Várható trendek az energetikában

Elgondolkodtató, home_slider| Views: 181

Új év, de nem feltétlenül új kezdet. A környezetvédelemben és az energetikában már az óévben olyan projektek valósultak meg, amik egy izgalmas 2018-as év ígéretét vetítik előre. Évindítóként sorra vettük, mik azok a nagyobb trendek, amiket érdemes szem előtt tartani – elsősorban a megújuló energiaforrások hasznosítása terén.

Az emberiség rohamosan növekvő energiaigénye, a robbanásszerű technológiai fejlődés, valamint ezzel egyidejűleg a súlyosbodó környezetvédelmi problémák és a klímaváltozás okozta nyomás együttesen kényszerítik rá az országokat, hogy radikálisan, és a lehető leghamarabb változtassanak energiapolitikájukon. Ennek megfelelően a 2017-es év során számos olyan esemény történt, ami egyfelől ígéretessé, másfelől kérdésessé teszi a következő 365 napot.

Gondoljunk csak az Egyesült Államok megkérdőjelezhető lépésére, a Párizsi Egyezményre reflektáló klímakonferenciára, vagy az amerikai kormányzat ezzel ellentétes előjelű lépéseire; a Tesla sikereire és nehézségeire az energetika terén; vagy akár hazai szinten a háztartási kiserőművek rohamos terjedésére. Mindezek megerősítik, hogy az energetika terén jelentős és sokrétű változások folynak, azonban az elkövetkező időszak kihívásokat is rejt, főként a technológiai fejlesztések terén. Ezeket a trendeket gyűjtöttük egy csokorba.

Jó hír, hogy a megújuló energiaforrások folyamatosan teret- és piacot hódítanak. A fejlődő technológia révén egyrészt új megoldások, irányok alakulnak ki, illetve ezzel egyidejűleg a költségek is számottevően csökkennek. A hálózatok és szolgáltatók nehéz helyzetben vannak, hiszen egyidejűleg kell menedzselniük a növekvő igények okozta kihívásokat, valamint a meglévő rendszereket alkalmassá tenni az új forrásból érkező, és folyamatosan növekvő mennyiségű (főként villamos) energia fogadására és kezelésére. A fogyasztói igények maguk is változnak, egyre inkább az egyéni megoldások kerülnek előtérbe.

A megújuló energiaforrások hasznosítását jelöli meg az egyik fő prioritásként a 2015-ös Párizsi Egyezmény is. Az Egyezmény célja, hogy 1-2 oC-on tartsa a globális hőmérsékletemelkedést, amelyhez az egyik legfontosabb eszköz a fosszilis energiaforrások kiaknázásának visszaszorítása és a zöld, fenntartható energiaforrások hasznosításának előtérbe helyezése. (A klímaváltozásról és a globális hatásokról ebben a cikkünkben olvashat további részleteket.) Emellett lényeges megemlíteni az ENSZ 2017-es Emissziós jelentését, amely az új széntüzelésű erőművek építésének megakadályozását, valamint a már meglévő erőművek bezárását sürgeti – ezzel is a globális éghajlatváltozást mérsékelve.

De kik járnak az élen? Mire érdemes idén figyelnünk? Sokak számára ismertek a nyugati éllovasok, mint Hollandia, az Egyesült Királyság vagy Németország, a skandináv országok vagy Kalifornia, azonban van néhány további ország is, amelyekről érdemes szót ejteni . Ilyen ország például Kína, amely az utóbbi években – jórészt a légszennyezettség és hatalmas fogyasztás miatt – kényszerhelyzetbe került, így jelentős forrásokat mozgósít a megoldás érdekében. Többek között egy teljes város, a 12 milliós Shenzen buszállományát cseréli le elektromos járművekre, de az összesített, megújuló forrásokra fordított kerete is igen figyelemre méltó, majd’ 80 milliárd dollár. A másik érdekes példa Mexikó, ahol – az Egyesült Államokhoz és Ausztráliához hasonlóan – komoly, több száz millió dolláros szélenergia-projektek kialakítása folyik.

Magyarországon a leginkább előremutató fejlemény a már említett háztartási kiserőművek számának gyors emelkedése; részben a megfizethetőség, részben az egyéni-, illetve rendszerszintű szemléletváltás eredményeképpen. Egyéni szinten azért, mert egyre többen kötelezik el magukat ilyen vagy olyan formában a környezettudatosság mellett, amelynek egyik jó gyakorlata a háztartás energetikájának átalakítása. Rendszerszinten pedig a kormányzat eddiginél pozitívabb hozzáállása, illetve az új ösztönzők bevezetése jelent előrelépést. Így például az idei évtől alacsonyabb lesz a napelemek termékdíja, valamint a mezőgazdaságban is támogatják a napelemes kiserőművek létesítését. Jól lehet, még bőven van hová továbbfejlődni, hiszen hazánkban az európai uniós átlagnál továbbra is alacsonyabb megújuló energiaforrások részaránya az energiatermelésben.

Azonban a teljes képhez az is hozzátartozik, hogy a megújuló energiaforrások alkalmazása ugyan gyorsan terjed, azonban globálisan és összesítve azonban még mindig alacsony (valamivel több, mint 11%) a részesedésük az energiafelhasználáson belül. Ez a szám leginkább a szél-, a nap-, és a vízenergia hasznosításából, valamint a biomassza hasznosításából tevődik össze.

Kevésbé örvendetes az energiaigény és energiafogyasztás gyors növekedése, illetve a sok esetben ezzel együtt járó környezetterhelés, különösen a fejlődő világ országaiban. A növekvő energiafogyasztás mellett a jelentős vízi- és légiközlekedés miatti szén-dioxid kibocsátás újabb pontot tesz hozzá a környezetszennyező tevékenységünkhöz – és ezáltal a megoldásra váró feladatok listájához is.

Ha energetikáról és környezetvédelemről esik szó, akkor a felsorolás nélkülözhetetlen része az elektromobilitás, és azon belül is az elektromos, illetve még hibrid autók terjedése. Napjainkban ez az egyik legmeghatározóbb, mind az ipart, mind az egyéni fogyasztókat érdeklő terület, amely napról napra újabb innovációknak ad teret. Bár az alternatív gépjárművek aránya az eladásokon belül ma még csekély, a kép gyorsan változik. Az ezen a téren éllovas Norvégiában ma már minden második újonnan eladott gépkocsi hibrid, vagy elektromos meghajtású.

Az ilyen típusú autók elterjedését segítheti idehaza, hogy a kormány átfogó törvény kidolgozásán munkálkodik az elektromos autózás terjedésének ösztönzése érdekében.

A hagyományosnak mondható, hálózati elektromos energia mellett számos más, alternatív energiaforrással is kísérleteznek, hogy még inkább környezetbaráttá tegyék az elektromos autókat, hiszen a jelenlegi helyzet is kérdéseket vet fel, mint például az energia forrása (amit sok esetben nem megújuló forrásból állítanak elő – atomerőműben vagy fosszilis tüzelésű erőműben). Ilyen alternatív forrás lehet például a kávézacc, a hidrogén, vagy egészen meglepő módon a baromfi ürülék.

A megújuló energiaforrások és az elektromos autózás terjedése egyúttal új kihívást is intézett a világ felé: minden eddiginél fontosabbá vált az olcsó és hatékony energiatárolás technológiájának kidolgozása. Ez egyszerre kulcsfontosságú az ún. időjárásfüggő zöld energiaforrások rendszerbe integrálásához, valamint az elektromos autók hatótávolságának növeléséhez, továbbá a költségek csökkentéséhez.

A jelenleg legnépszerűbb, lítium-ionos akkumulátorok használata a szakértők szerint számos előnnyel jár, de jó néhány hátránnyal is rendelkezik, így mindenképpen szükséges egyéb megoldásokat keresni. Az előnyök közé tartozik a szükséges nyersanyag készletek megléte, valamint a jelenleg alkalmazott kémiai átalakítás (amely révén az elektromos energiát előállítják) fejleszthetősége. A technológia hátránya viszont, hogy korlátozott a teljesítmény-potenciálja, továbbá a működés során fellépő hőtermelés miatt a hőelvezetés és szigetelés is megoldásra váró kérdés.

Az energetikában meghatározó szerepet betöltő közmű szektor – a már felvetett nehézségek ellenére – folyamatosan átalakul, alkalmazkodik. Ennek mértéke erősen eltérő lehet országonként, hiszen a jelenlegi állapot, valamint a fejlesztésre szánt összegek nagysága is jelentősen különbözik. A változások legfőbb eszközét a technikai fejlesztések jelentik, amelyekhez kapcsolódva sok esetben komplett üzleti modelleket kell átalakítani, illetve sok esetben külsős, nem energetikai területen járatos – de a digitális tudást biztosítani tudó cégek jutnak egyre nagyobb szerephez. Mindezeken túl az egyedi ügyféligények is egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az energetikai terén is, amelyek megoldása ugyancsak sok fejtörést fog okozni az elkövetkező esztendőben a szakembereknek.