Sokan kongatják a vészharangot, hogy a klímaváltozás már most is érzékelteti hatását, és nem elég csökkentésekkel tervezni, mert az eddigi tetteink hatását környezetünk és bolygónk már most is érzi. Az alábbiakban összegyűjtöttük a legfontosabb, leginkább kézzel fogható problémákat, amelyek megoldására a jövő biztosítása érdekében már most radikális változtatások, párhuzamos cselekvések és egy másfajta gondolkodás szükséges. De milyen utak állnak a világ, illetve Magyarország előtt?
Az idei év egyik legjelentősebb, klímaváltozással kapcsolatos eseménye az ENSZ COP23 névre keresztelt, novemberi nemzetközi konferenciája. A 195 tagállam küldöttei már 23. alkalommal ülnek össze megvitatni környezetünk és bolygónk legégetőbb problémáit. Ezúttal kifejezetten a 2015-ös Párizsi Megállapodás, valamint az akkor tett vállalások megvalósítása volt a fő téma. Tovább növeli a konferencia súlyát, hogy ez év nyarán az Egyesült Államok kilépett a Párizsi Klímaegyezményből, holott az ország környezeti terhelése az egyik legnagyobb. Emellett pedig egyes források szerint a két évvel ezelőtti konferencia sem járt olyan radikális előrelépéssel, mint azt remélték. A civil szféra képviselői is kifejezték nemtetszésüket, miszerint további szigorításokat várnak a vállalások elérésének realizálásához. Mindezek még tovább növelték a találkozóval kapcsolatos elvárásokat.
Miért is van klímaváltozás? Most akkor globális felmelegedés vagy klímaváltozás zajlik?
Először is érdemes tisztázni a szóban forgó fogalmakat, mert jelentős különbség van a klímaváltozás és a globális felmelegedés között. Úgy lehetne legegyszerűbben megfogalmazni, hogy a klímaváltozás a legnagyobb buborék, egy igen komplex és többtényezős folyamat, amelynek csupán egyik oka a globális felmelegedés.
A klímaváltozással kapcsolatban alapvetően három nagy tényezőt, mint fő befolyásoló hatást szoktak megjelölni: az antropogén hatást, a természetes külső-, illetve belső hatásokat. A természetes belső változások, azaz az éghajlati rendszer ingadozásai természetes folyamatok, az ökoszisztéma alkotóelemeinek – mint a légkör, szárazföldek és óceánok vagy a bioszféra – normál változásainak eredménye. A természetes külső tényezők, mint például a naptevékenység vagy a vulkánkitörések, nem rendszeresen, de időnként jelentős változást okoznak az ökoszisztémában. Végül, de nem utolsó sorban a ma legjelentősebbnek tartott klímaváltozást befolyásoló hatás az emberi működés, más néven antropogén befolyás.
A természetes hatások összjátéka révén időről időre természetes módon is bekövetkezhet globális felmelegedés, (ami aztán klímaváltozást okozhat), azonban a most folyamatban lévő klímaváltozás azért ad aggodalomra okot, mert ez a folyamat elképesztő sebességgel zajlik, ami radikális változásokat okoz, és ennek legfőbb oka az emberi tevékenység. Ezért fontos, hogy ügyeljünk a tetteinkre – mind egyénileg, mind társadalmilag –, mert azok közvetve és talán nem azonnal, de visszahatnak ránk. Pozitív és negatív hatásokként egyaránt.
Klímaváltozás hatásai
Az utóbbi évekre egyre inkább jellemző, hogy a klímaváltozás hatásai mind globális, mind lokális szinten érzékelhetők, legyen szó heves esőzésekről és árvizekről, aszályról, szélviharokról (esetleg hurrikánokról), vagy a folyamatosan növekvő hőmérsékletről.
Globális szinten
Nemzetközi tekintetben az átlaghőmérséklet emelkedése számos területre komoly hatással van. Ezen hatások egyike a vízkészletek radikális változása, ami a sarkköri olvadások miatt egyrészt világszerte tengerszint-növekedést eredményezhet tengerparti területeken, másrészt áradásokat okozhat a földrajzi pólusokhoz közelebb eső területeken. Továbbá az Egyenlítőhöz közelebb eső területeken szélsőségesen csökkennek a vízkészletek, azon belül is főképp az ivóvízkészletek. Egészen megdöbbentő azon emberek száma, akik nem jutnak tiszta vízhez, és ez a szám a szakértők szerint csak növekedni fog.
Az ökoszisztémákban is komoly változások érződnek, gondoljunk például a folyamatosan pusztuló korallzátonyokra. A melegebb vízben ugyanis nem tudnak megélni a korallok, így pedig a hozzájuk kapcsolódó, tőlük függő gazdag élővilág is veszélyeztetetté válik. Emellett a szárazföldön a természetes tüzek száma is növekedni látszik, elegendő csak Kaliforniát, Portugáliát vagy Horvátországot említeni (ez utóbbi Magyarországi területeket is veszélyeztetett) ahol ebben az évben erdőtüzek pusztítottak. S bár ezek nagy része feltételezhetően emberi gondatlanságból alakult ki, hosszadalmas megfékezésükben része volt az éghajlati jellemzőknek is.
Továbbá a fajok diverzitásának csökkenése, illetve földrajzi elterjedése is az effajta változásokhoz sorolandó. Ez jelenti egyrészt számos állat- és növényfaj kipusztulását az éghajlati változások miatt, másrészt egyes fajok (például a harlekin katica vagy a fehér akác) invazív fajként való elterjedését. Ezeknek az agresszíven terjeszkedő fajoknak egy része tudatosan, más része a véletlen folytán, esetleg gondatlanságból került át egy új környezetbe, ahol az optimális körülményeknek köszönhetően elterjedtek, és akár ki is szoríthatják az ott élő fajokat. A fentebb említett hatások – mint a halászat problémája, a faji eloszlás átalakulása, a vízhiány – az élelmezésre is erőteljes hatással van, ez pedig mind a mennyiségi, mind a minőségi éhezés veszélyét is magában hordozza. Az előnytelen táplálkozás az egészségügyi problémák sorát gyarapítja az időjárási szélsőségek kiváltotta akut és/vagy idült tünetek, és a szálló por, illetve egyéb légköri szennyeződések okozta légúti megbetegedések mellett.
Hazai szinten
A fentebb felsorolt problémák nem fedik a klímaváltozás okozta hatások teljes listáját, azonban érzékeltetik a helyzet komolyságát. Ezért is fontos, hogy hazánk viszonylatában is foglalkozzunk a kérdéskörrel. A klímaváltozás Magyarországon is kifejti hatását, azonban lokálisan vizsgálva némileg más változásokat figyelhetünk meg.
A hőmérsékletnövekedést tekintve igazolt, hogy az átlaghőmérséklet emelkedik: tíz év alatt több mint fél Celsius fokot nőtt az átlaghőmérséklet. Emellett a hőmérsékletingadozás is jelentősebbé vált, annak ellenére, hogy a téli időszak átlagosan enyhébb az utóbbi években. A csapadékeloszlás is változékony, így a csapadékszélsőségek (azaz a legnagyobb- illetve legalacsonyabb mennyiség közti különbségek) is nőttek. Ez a kilengés többek között jelentős hatással van a mezőgazdaságra is, hiszen a nagy esőzések éppúgy nehezítik a munkát, mint a túl kevés csapadék. A csapadék változása miatt az árvizek és aszályok gyakorisága is nő, ami nem csupán helyzeti kezelést, de óvintézkedések kialakítását is szükségessé teszi.
A globális hatásoknál említett vízügyi problémák sajnos Magyarországot is érintik. Ugyan hazánkat a „vizek országának” is nevezik, azonban ez főként felszín alatti vizeket jelent. Elsődleges vízforrásainkon, a felszíni vizeken más nemzetekkel osztozunk, így nem vagyunk jelentős befolyással azok mennyiségére és legfőképp minőségére, ezáltal jobban ki vagyunk szolgáltatva a környezeti tényezőknek, így a klímaváltozás hatásoknak is.
Cselekvések, aktivitás
A klímaváltozás jelentősége miatt mind globálisan, mind hazai szinten léteznek már cselekvési tervek és egyéb megoldási útkeresések. Nemzetközi szinten a már említett ENSZ konferencia és az előzményét és kiindulási alapját jelentő Párizsi megállapodás, valamint a most novemberben kiadott, 184 ország több mint 15 ezer tudósa által aláírt nyílt levél, amelyben a bioszféra túlzott átalakítása miatti aggodalmukat fejezik ki.
Hazai szinten is számos kezdeményezés figyelhető meg. Létrehoztak már pályázatokat, mint például a KEHOP – 1.2.1. amelynek célja helyi klímastratégiák kidolgozása, valamint a klímatudatosságot erősítő szemléletformálás. Emellett fontos említést tenni a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról – amelynek aktuális verziója 2025-ig tartalmaz konkrét elképzeléseket, emellett a későbbi évekre is kitekint. A szakpolitikai dokumentum leírja, hogy Magyarország kifejezetten sérülékenynek számít a klímaváltozás szempontjából, még európai viszonylatban is. Ezen belül pedig különös figyelmet kell fordítani egyes területekre (aprófalvas térségek és városi lakótelepek), valamint társadalmi csoportokra (idősek, mezőgazdaságban dolgozók, mélyszegénységben élők), mert kiemelten érzékenyek a jelenlegi és várható változásokra. Emellett ugyan folyamatosan és aktívan próbálják a jövőbeni változásokat kikövetkeztetni, azonban az erre alkalmazott modellező eljárás még mindig felvet további kérdéseket.
Az azonban kétségtelen, hogy a szélsőséges jelenségek az emberi befolyás hatásának tulajdoníthatók, valamint a megelőzés és felkészülés elsődleges fontosságú, éppen ezért a tervezésnél a „klímabiztosságra” kell törekedni. Ezek alapján lett a Stratégia három fő irányvonala az éghajlati változásokra való felkészülés, a szénalapú működés csökkentése és az alkalmazkodási stratégia széleskörű kidolgozása.
Végső soron felvetődik egy kérdés, ami ritkán kerül elő, pedig alapjaiban változtathat a jövőnkön. Ez pedig arra irányul, hogy melyik szemléletmódot tartjuk az irányadónak, leginkább meghatározónak. Az eddigi cselekvések környezetterhelő hatásainak enyhítését (pl. a már legyártott PET újrahasznosítása, hasznos tárgyak készítése), illetve a jövőbeli környezetterhelés bizonyos mértékű csökkentését (pl. PET palackok gyártási volumenének csökkentése, részben újrahasznosítható anyagokkal való kiváltása) vagy a negatív hatások megelőzését, teljes megszüntetését (pl. PET palackok gyártásának megszüntetését, környezetkímélőbb anyaggal való kiváltását).
Nem kérdés, hogy az első megközelítésre is szükség van, hiszen már mostanra is komoly változásokkal kell szembenéznünk, egy komplex helyzetet kell kezelnünk. Azonban nem mindegy, hogy csak erre fókuszálunk, vagy pedig mindeközben a jövőt nem további „kezelendő, megoldandó” problémává alakítjuk, hanem a jelen cselekvéseivel legfeljebb semleges hatással vagyunk az elkövetkező időkre és az utánunk jövő generációkra.
