Háztartási méretű kiserőművek

Written by

Háztartási méretű kiserőművek

Elgondolkodtató| Views: 3064

Vigyázz, kész, rajt: nálunk is jön a napenergia-forradalom

Mára az emberiség felismerte, hogy a fosszilis energiahordozók felhasználása hosszú távon fenntarthatatlan, hiszen hasznosításuk a természeti erőforrások egyoldalú kiaknázására épül. A jövő a megújuló energiaforrásokban rejlik, hiszen a napfény, a szél, a víz sosem fogynak el, a biomassza folyton megújul, így ezeknek az energiaforrásoknak a hasznosítása hosszú távon is fenntartható. De vajon Magyarország hol tart a megújuló energiaforrások hasznosítása terén?

A kérdés megválaszolásában segít a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal nem engedélyköteles kiserőművekről és háztartási méretű kiserőművekről készített legfrissebb éves jelentése.

Magyarországon a megújuló energiaforrások 2015-ben a bruttó áramtermelés 10,5 százalékát tették ki, a zöld energetikai szektor fejlődése pedig tavaly is folytatódott.  Jó hír, hogy a szakmai viták ellenére immár hazánkban is folyamatosan nő a háztartási méretű (legfeljebb 50 kW beépített teljesítőképességű), illetve a nem engedélyköteles (0,5 MW alatti) kiserőművek száma is, amelyek döntő részben megújuló energiaforrások hasznosításával termelik a villamos energiát.

A lakosság, önkormányzatok és vállalkozások tulajdonában álló mini és kisméretű erőművek terjedését segíti, hogy telepítésük 0,5 MW teljesítmény alatt nincs engedélyhez kötve, csupán egy igénybejelentéssel jár a helyi áramszolgáltató felé. A háztartási méretű kiserőművek olyan kisfeszültségű (1 kV-nál nem nagyobb) hálózatra csatlakozó erőművek, amelyek csatlakozási teljesítménye nem haladja meg az 50 kVA-t egy csatlakozási ponton. Ezek a háztartás villamosenergia-szükségletét helyben termelik meg. Az ilyen típusú kiserőművek vonzereje a lehetőségek sokaságában rejlik, hiszen hazánk földrajzi adottságai megengedik a szélenergia, napenergia, biomassza és geotermikus energia felhasználását is.

Szerencsére Magyarországon is évről évre többen használják ki a megújuló energiaforrásokat. A hazai háztartási méretű kiserőművek száma és teljesítménye az elmúlt években gyorsan nőtt. Míg 2008-ban alig 0,51 MW volt az összes teljesítőképességük, addig 2016-ban már meghaladta a 165 MW-ot. Ez nyolc év alatt több mint 300-szoros növekedést jelent. A legnagyobb ugrás 2012-ben volt, amikor az előző évi össz-teljesítőképesség megnégyszereződött. A fejlődés viszont azóta sem állt le, a volumenek évente több tíz MW teljesítménnyel bővülnek. Az alábbi kép a háztartási méretű kiserőművek teljesítményét ábrázolja energiaforrások szerint.

Habár a különböző lehetőségek adottak Magyarországon, mégis a napenergia a domináns, a többi megújuló energiaforrás felhasználása ebben a méretkategóriában messze elmarad mögötte. A 0,5 MW feletti kategóriában más a helyzet, ott a biomassza és a szélenergia részesedése a legnagyobb a megújulóenergia-mixen belül. Ugyancsak más képet kapnánk, ha a hőenergia-termelést néznénk meg, ahol a biomassza viszi a prímet, mellette pedig egyre nagyobb szerepe van a geotermikus energiaforrások hasznosításának is.

Visszatérve a napenergiára: a napfény gyakorlatilag kiapadhatatlan energiaforrás, a Földre jutó egy órányi napsugárzás nagyobb energiamennyiséget tesz ki, mint amennyit az emberiség egy év alatt képes felhasználni.

A napenergia kiaknázásának széleskörű elterjedését a különböző pályázati támogatások és az egyre alacsonyabb bekerülési költségek segítik. Hazánkban az ezredfordulót követően bukkantak fel az első napelemek, de igazából csak ebben az évtizedben kezdtek elterjedni. Ugyanakkor 2016 végén már mintegy 20 496 kiserőmű termelt villamos energiát, a napelemes háztartási méretű kiserőművek beépített teljesítőképessége pedig az összes kiserőmű teljesítményének 99,17 százalékát tették ki. A fennmaradó nem egész egy százalékon pedig biomassza-, földgáz- és biogáz-tüzelésű kiserőművek, valamint néhány kisteljesítményű szélturbina és törpe vízerőmű osztozkodott.

A nem háztartási méretű kategóriába tartozó, nem engedélyköteles (50 kW – 0,5 MW közötti beépített teljesítőképességű, illetve 50 kW alatti, de középfeszültségű hálózatra csatlakozó) kiserőművek száma lassabb, de kiegyensúlyozott növekedést mutat. 2016-ban az összes beépített teljesítőképességük 43,675 MW-ra nőtt, ami 152 erőmű teljesítményéből tevődött össze. Ez a méretkategória már egyértelműen a cégek és intézmények világa. Itt már egyenletesebb a felhasznált energiahordozók eloszlása is, a kiserőművek 57,89 százalékát tették ki a naperőművek, amelyek mellett a biogázerőművek 15,13 százalékos, míg a kisméretű vízerőművek 14,47 százalékos részesedéssel szerepeltek.

Akik szakítanak a fosszilis energiaforrások felhasználásával, amellett, hogy hosszútávon spórolnak villanyszámlájukon, Földünk jövőjéért is sokat tesznek. A megújuló energiaforrások felhasználása minden esetben klímasemleges, hiszen nem jár többlet szén-dioxid-kibocsátással, és belátható időn belül nem apadnak ki. A napfény és a szél folyamatosan adottak, a biomassza pedig folyamatosan újratermelődik, felhasználása beilleszthető az erőforrások természetes körforgásába.

Ennek köszönhetően a megújuló energiaforrások hasznosítása hosszútávon fenntartható, megbízható. A technológia robbanásszerű fejlődésének köszönhetően a megújuló energiaforrások kihasználása már lehetőséget ad arra, hogy egy-egy város, egy-egy közösség vagy akár az egyes ember is saját maga állítsa elő az otthonában használt villamos energiájának egy részét vagy akár egészét. Már csak azt kell eldöntenie, hogy a sok lehetőség közül melyik megoldást választja ki.