Written by

Hová tűnt a jég az Antarktiszról?

Elgondolkodtató, home_slider| Views: 1781

Az Antarktisz hatalmas, tengeri jégtakarója nemcsak gyönyörű látványt nyújt, de létfontosságú az egész bolygó ökoszisztémájának egészséges fenntartásához. Az olvadása a Föld minden élőlényére hatással van, a tengerszint emelkedése és az éghajlati rendszer megváltozása globális szinten befolyásolják életünket.

A kutatók már évtizedek óta nyomon követik az Antarktisz jégtakarójának kiterjedését és összetételét, az elmúlt néhány évben azonban megkongatták a globális vészharangot. Miközben a hőmérséklet újabb és újabb rekordokat dönt meg világszerte, a déli félteke leghidegebb kontinensének jégtakarója szemmel látható csökkenésnek indult.

Baljós tendencia

A Visualcapitalist ábrája a NOAA, vagyis az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal, valamint a NSIDC, a Nemzeti Hó és Jég Adatközpont adatait használva jeleníti meg az antarktiszi tengeri jégtakarót.

Az NSIDC műholdas adatai szerint 2023-ra a déli-sarkvidéki jégfelület kiterjedése rekordalacsony szintre zsugorodott. A tendencia üteme ijesztő mértékű. Összehasonlítva a korábban, 1979-ig visszamenőleg feltérképezett adatokkal, 2023-ban eddig minden nap rekordalacsony értéket regisztráltak a tengeri jég kiterjedésében.

A tengeri jégtakaró mérete 2023. augusztus 24-én 1,42 millió négyzetkilométerrel volt kisebb, mint egy évvel korábban. Az 1980 és 2010 közötti időszak medián kiterjedésével összevetve 2,07 millió négyzetkilométerrel lett kisebb.

Még aggasztóbb, hogy a július és augusztus a két leghidegebb hónap a térségben, ekkor kellene a jégtakarónak visszanyernie régi nagyságának egy részét. A kontinens nyári hónapjaiban, tehát nagyjából február végén veszít a legtöbbet a területéből, tehát a neheze vélhetően még hátravan.

Negatív hatások

Noha a kontinens több ezer kilométerre fekszik a Föld szárazföldjeinek és lakosságának nagy részétől, jege jelentős hatással van a bolygó többi részére, hiszen a nagy kiterjedésű jégfelület sok napfényt képes visszaverni a naposabb hónapokban, ezáltal csökkentve az óceán által elnyelt mennyiséget, mely tovább melegítené bolygónkat.

Ráadásul amennyiben elolvad a jég, megemelkedik a világ tengereinek szintje, számos part menti sűrűn lakott települést veszélybe sodorva. Jelenleg a Déli-sarkvidék jégtakarója nagyjából 58 méternyi globális tengerszintnek megfelelő jeget tárol, így teljes felolvadása beláthatatlan következményekkel járna. Nem csupán a vízszint megemelkedése okozná a problémát. A jég felolvadása átalakítaná a tengeri áramlatokat is, és befolyásolná a globális tápanyageloszlást.

A pingvinek a legkiszolgáltatottabbak

Az antarktiszi jég elolvadása a helyi császárpingvin-populációra is jelentős hatással van. A császárpingvin az egyetlen olyan faj, amely kizárólag a Déli-sarkon rakja le tojásait, és ott is neveli fel fiókáit az április és január közötti időszakban. A jég olvadásával éppen e nagyon érzékeny időszak, a faj szaporodása kerül veszélybe.

Mit tehetünk?

Mindenekelőtt tájékozódjunk, hogy megismerhessük azokat a tényeket, melyek alapjaiban befolyásolják bolygónkat és életünket. Tegyünk tudatos választásokat mindennapi életünk során. Csökkentsük a műanyagok használatát, válasszunk fenntartható energiaforrásokat szükségleteink biztosítására és támogassuk azokat a kezdeményezéseket, melyek a környezet védelmét helyezik előtérbe.

Tudatos környezetvédőként mi magunk lehetünk a változás elindítói, tehetünk azért, hogy megőrizzük az Antarktisz hófehér jégtakaróját, s vele Földünk egyensúlyát.

Források: visualcapitalist.com, qubit.hu1, qubit.hu2