Written by

Az éghajlatváltozás miatt csökken a fajok száma és változik a viselkedésük

home_slider, Tudtad-e?| Views: 248

A globális átlaghőmérséklet emelkedése súlyos és nem várt hatással van a különböző fajokra, befolyásolja számukat, génösszetételüket, viselkedésüket és túlélési esélyeiket. A Föld élőlényei kölcsönösen hatnak egymásra, így egyes fajok egyedszámának csökkenése az emberi életre is hatással van. A széndioxid-kibocsátás csökkentése pedig elengedhetetlen az klímaváltozás fajokra gyakorolt hatásának mérsékléséhez.

Mi a probléma?

A globális átlaghőmérséklet 1 Celsius fokkal emelkedett az iparosodás előtti idők óta az emberi tevékenység miatt. A növekvő hőmérséklet mellett az éghajlatváltozás hatásai közé tartoznak a szélsőséges időjárási események, mint például az aszályok, hurrikánok, és a tengerszint emelkedése is.

Az emberi tevékenység okozta klímaváltozás az élőlényekre súlyos hatással van, és a gyors változás megnehezíti számos faj alkalmazkodási képességét. Az éghajlatváltozás a Természetvédelmi Világszövetség „veszélyeztetett élőlények” vörös listáján szereplő fajok 19 százalékát érinti, növelve kihalásuk valószínűségét. A korallok az egyik legváltozatosabb ökoszisztémát alkotják, mégis a leggyorsabban hanyatló fajcsoportok közé tartoznak a betegségek és az emelkedő óceáni hőmérséklet és savasodás miatt. A korallzátonyok megmentéséhez szükségszerű a párizsi egyezmény célkitűzésének teljesítése, miszerint a globális átlaghőmérsékletet nem engedjük tovább emelkedni.

A közönséges levesteknős populációját is veszélyezteti a klímaváltozás.

A betegségek terjedése és a pusztuló élőhelyek mellett a klímaváltozás a fajok viselkedésében, génjeiben is módosulást okozhat. A hőmérséklet emelkedése ökológiai változásokhoz vezet, mint például a chinook lazac vándorlásának északabbra tolódása, vagy az észak-amerikai odúfecskék korábbi költési ideje. A veszélyeztetett közönséges levesteknősök körében a tojások keltése alatti melegebb hőmérséklet a nőstény és a hím egyedek arányának kiegyensúlyozatlanságát okozza, egyes fészkelő helyeken a nőstények teszik ki az újonnan kikelt teknősök 99%-át. Az éghajlatváltozásnak tulajdonítható genetikai változások közé tartozik a hibridizáció – a fajok élőhelyeinek változásával való kereszteződés -, amely olyan fajokat érint, mint a barna és a zöld varangy.

Miért fontos mindez?

A különböző fajok alapvető szerepet töltenek be az az emberek számára is létfontosságú ökoszisztémákban. A klímaváltozás kölcsönhatásba lép olyan fenyegetésekkel, mint az élőhelyek elvesztése és a túltermelés, ami tovább súlyosbítja a fajok egyedszámának csökkenését. A fajok és ökoszisztémák hanyatlása ezután felgyorsíthatja az éghajlatváltozást, visszacsatolási hurkot hozva létre, ami tovább mélyíti a problémát.

Az éghajlatváltozásnak egyes fajokra gyakorolt legkisebb hatása is veszélyeztetheti az ökoszisztémákat és a tápláléklánc más fajait. Például a megnövekedett tengeri jégolvadás és az óceánok savasodása a Jeges-tengeren csökkenti a krill rák populációkat, fenyegetve a bálnák, pingvinek és fókák túlélését, amelyek a krilltől mint elsődleges táplálékforrástól függenek. Mivel a klímaváltozás általában a tápláléklánc alján levő fajokat érinti, a fajvesztés hatása akár évtizedekig láthatatlan marad.

A Dél-Amerikában őshonos vízijácint ma világszerte megtalálható.

A terjeszkedő invazív fajok a biológiai sokféleség csökkenésének és az őshonos fajok kihalásának fő okozói lehetnek, amit az éghajlatváltozás súlyosbít. Például a Dél-Amerikában őshonos vízijácint ma már szinte minden kontinensen megtalálható. Viszont a növény elvonja az oxigént a folyóktól, elpusztítja a halpopulációkat, ami veszélyezteti a helyi közösségek megélhetését és élelmiszer-ellátását.

Mit lehet tenni?

Ahhoz, hogy megvédjük a veszélyben lévő élőlényeket és mérsékeljük az éghajlatváltozás hatásait, meg kell óvnunk élőhelyeiket, valamint elő kell segítenünk a fajok klímaváltozáshoz való alkalmazkodását.

Csökkentsük a széndioxid-kibocsátást! – A párizsi egyezmény kibocsátást csökkentő célkitűzéseinek elérésére irányuló hosszú távú intézkedések megakadályozhatják, hogy a hőmérséklet-emelkedés meghaladja a kritikus 2 Celsius fokos küszöböt.

Segítsd a természetet, hogy az segítsen az embernek! – Az olyan ökoszisztémák, mint az erdők, a vizes élőhelyek és a tundrák széndioxid-elnyelőként működnek, képesek leküzdeni az éghajlatváltozást. Az ökoszisztémák helyreállítása és a biológiai sokféleséget szem előtt tartó, az éghajlatváltozásnak ellenálló fajokkal való erdősítés növelheti az elnyelők hatékonyságát. Ezáltal a természet is segíthet az embereknek alkalmazkodni. A partmenti fajok, például a mangrove erdők és a korallok megőrzése folyamatos élelmiszerforrást biztosít, támogatja a megélhetést, illetve védelmet nyújt a szökőár, a viharok és a klímaváltozás okozta egyéb szélsőséges időjárás ellen is.

A mangrove erdők bolygónk egyik legfontosabb szén-nyelői, az utóbbi 5 évtized alatt azonban közel felére csökkent az állományuk.

Segíts a fajoknak megbirkózni a klímaváltozással! -A fajok alkotják az ökoszisztémák alapját. A klímaváltozás élőlényekre gyakorolt stresszhatása kritikus mértékű. Az éghajlatváltozásra adott emberi válaszreakciók, mint a földhasználat megváltoztatása vagy szélturbinák és gátak építése szintén negatív hatással lehet az élőlényekre, ha ezeknél a biológiai sokféleséget nem vesszük figyelembe. A nem éghajlati stresszhatásokat minimalizálása szintén fontos, hogy a klímaváltozással szembeni ellenálló képességük erősödhessen.

Forrás: iucn.org