A dohányzás több szempontból is káros. Évente nyolcmillió ember halálát okozza. De nemcsak egészségünkre van rossz hatással, hanem bolygónkra is. Világszerte naponta 18 milliárd cigarettacsikket szívnak el, és ennek csak egyharmada kerül a szemétbe vagy az újrahasznosításra. Szerencsére azonban van megoldás, ugyanis világszerte egyre több kezdeményezés születik az eldobott cigarettacsikkek újrahasznosítását illetően.
Bárhogy nézzük, a cigi káros
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2022-es jelentése szerint a dohányipar igen pusztító hatással van a környezetre és az átlagemberek egészségére. A tanulmány rámutat arra, hogy a dohány évente 600 millió fát, 200 0000 hektár földet, 22 milliárd tonna vizet emészt fel, emellett 84 millió tonna szén-dioxidot bocsát ki a légkörbe, ami a légiközlekedési ipar szén-dioxid-kibocsátásának egyötödével egyenlő. És itt még nem ér véget a lista. Emellett a kidobott cigarettacsikkek nem lebomló hulladékhalmokat képeznek, tovább károsítva ezzel a környezetet.
„A dohánytermékek termelik a legtöbb szemetet a világon. Több mint 7000 mérgező vegyianyagot tartalmaznak, amelyek kidobáskor a környezetünkbe szivárognak” ─ mondja Dr. Ruediger Krech, a WHO egészségfejlesztési igazgatója. A cigarettacsikkek a műanyagszennyezés második legnagyobb forrása világszerte, mivel olyan mikroműanyagokat tartalmaznak, amelyek megmaradnak a környezetünkben. Más termékek, például a füstmentes dohány és az e-cigaretta szintén hozzájárulnak ehhez problémához.
„Évente nagyjából 4,5 trillió cigarettaszűrő szennyezi óceánjainkat, a folyókat, a városi járdákat, a parkokat, a talajt és a strandokat” ─ teszi hozzá Krech. Minden egyes gondatlanul eldobott szűrő akár 100 liter vizet is beszennyezhet.
Van megoldás
A cigarettacsikkek újrahasznosítása terén történő fejlesztések és kezdeményezések világszerte egyre inkább elterjednek. Franciaországban például a MéGo nevű vállalkozás vállalta a cigarettacsikkek gyűjtését és feldolgozását. Ausztrália is felfedezte a cigarettacsikkekben rejlő potenciált. Az ottani kezdeményezés során a dohánytermék maradékát tégla- és aszfaltkeverékekbe integrálták. Az eredmények pozitívak voltak, mivel a keletkező anyagok nemcsak hasznosíthatóak voltak, hanem még ellenállóbbá is váltak, mint a hagyományos módon készülő tégla és aszfalt.
De nem kell a bolygó másik felére utaznunk azért, hogy példát lássunk a csikkek felhasználására. Ugyanis Szlovákiában már van egy út, amelyet az EcoButt nevű vállalat gyártott eldobott cigaretták felhasználásával. Az érdekesség az ország középső régiójában, Žiar nad Hronomban található. Ez Szlovákia első csikkútja, de nem az utolsó. Idén Pozsony is a fenntarthatóság mellé áll. A szlovák főváros önkormányzati hulladékgazdálkodási vállalata bejelentette, hogy 2024-től új lendülettel gyűjti és hasznosítja újra a kidobott cigarettákat.
A karácsonyi vásár során sikeresen tesztelték az elképzelt módszert a cigarettacsikkek gyűjtésére. A rendezvényen speciális konténereket helyeztek el, amelyeket a hagyományos cigarettaszűrők és a modern, fűtött dohánytermékek, például a vape-k szűrőinek gyűjtésére terveztek. Mivel kiemelkedően jól működött a konténerbe gyűjtés, így a pozsonyi Odvoz a Likvidácia Odpadu (OLO) városi hulladékgazdálkodási vállalat közölte, hogy 2024-től a nyilvános rendezvényeken speciálisan kialakított konténereket helyeznek el az eldobott cigarettacsikkek számára. A pozsonyi városi tanáccsal, valamint a SPAK-EKO és az EcoButt cégekkel együttműködve az OLO segít majd a hulladékanyagot utakra való aszfalttá alakítani.
„Ha egy fesztivál, vagy más városi rendezvény látogatói egy speciális konténerbe dobják a cigarettacsikkeket, nemcsak a környezet tisztaságához, hanem az ilyen típusú hulladékok anyagában való hasznosításához is hozzájárulnak” ─ hozott példát a kezdeményezés pozitívumaira Martina Čechová, az OLO körforgásos gazdaságért felelős vezetője.
A közös projekt keretében a használt cigarettaszűrőkből speciális szálakat készítenek, amelyek aztán az útburkolatokra szánt aszfalt készítéséhez használt adalékanyaggá válhatnak. Ez a kedvezményezés hozzájárulhat a tisztább utcákhoz és a hulladék gyakorlatias újrafelhasználásához. Továbbá csökkentheti a felmelegedés mértékét, hiszen csikkutak kevesebb hőt sugároznak vissza, mint a hagyományos aszfaltutak.
Más módszer, közös cél
Németország évente több mint 180 millió eurót fordít arra, hogy eltakarítsa az eldobált dohánytermékeket, Kína évente körülbelül 2,4 milliárd eurót, míg India nagyjából 714 millió eurót költ az ilyen tárgyak összegyűjtésére. A költségeket gyakran az adófizetők viselik, és nem az iparág, amely a problémát okozza. Egyes európai országok azonban kivételt képeznek, például Franciaország és Spanyolország, ahol a „szennyező fizet” elv alapján biztosítják, hogy a dohányipar fedezze az általa okozott szennyezés költségeit. A WHO arra ösztönöz más országokat is, hogy kövessék ezt a példát, és gondoskodjanak arról, hogy a szennyezés okozói fizessenek a szennyezés eltakarításáért. A STOP mint iparági felügyelőszerv, egyetért ezzel az üzenettel, miszerint ezek a rendkívül gazdag vállalatok nem számítanak átlagos adófizetőknek, és rájuk kellene hárítani a környezetszennyezés eltakarításának, valamint a dohányzás egészségügyi költségeinek terhét.
Az eldobott cigarettacsikkek újrahasznosításának ösztönzése kulcsfontosságú lépés lehet a környezeti terhelés csökkentése érdekében. A megfelelő hulladékgyűjtési rendszerek és az iparág felelősségének megerősítése révén csökkenthetjük a dohányipar által termelt szennyezés mértékét. Az ilyen intézkedések előmozdításával együtt járulhatunk hozzá a fenntartható jövőhöz, ahol az egészség és a környezet is prioritást élvez.
Források: euronews.com1, euronews.com2, Körkörös Gazdaság
