Az Európai Unió 27 tagországában a népesség 91 százaléka internetezik. Viszont amíg öt évvel ezelőtt csupán az emberek 65 százaléka vásárolt online, 2021-re ez a szám már 75 százalékra növekedett. A felduzzadt fogyasztás miatt egyre nagyobb veszélybe kerül a környezetünk, hiszen az árérzékeny magyar vásárlók nem preferálják a fenntartható, de drágább szállítást, csomagolást.
Az online piacterek és a környezeti hatások
Az 2016-os adatokra visszatekintve, az elmúlt években az online vásárlások száma hatványozottan megnövekedett Magyarországon, a lakosság további 26 százaléka csatlakozott a webáruházakon keresztüli költekezők táborához. Az EU-átlaggal megegyezően, leggyakrabban ruházati terméket, cipőt és kiegészítőket vásárolnak a magyarok a weboldalakon, amelynek köszönhetően megnövekedett az átlagos csomagolási volumen és szállítási költség mértéke is. Ezek mind olyan tételek, amelyeken keresztül a környezeti terhelés is nagyságrendekkel lett magasabb a 2010-es évek eleji adatokhoz képest. 2017-ben a közlekedési útvonalak terheléséből és szállításból származó szén-dioxid kibocsátás mértéke közel azonosnak volt tekinthető az energiaipari szennyezésből fakadó károsanyag-kibocsátással, előbbi 26, utóbbi 27 százalékát tette ki az összvolumennek.
Ezzel összefüggésben, a globális politika és a nagyvállalatok is felismerték, hogy kötelező szabályozással, extra hozzájárulással is szükséges a fenntarthatóság érdekében lépéseket tenniük. Például a közlekedés környezeti terhelésének mérséklésére alternatív megoldásként a vasúti és vízi szállítási útvonalak előirányozása, városon belül pedig az elektromos járművek, teherkerékpárok alkalmazásának ösztönzésével.
A különféle értékesítői láncok pedig marketingtevékenységükben is kiemelt figyelmet fordítanak a környezettudatosság megjelenítésére, ami egyrészt edukálja a fogyasztókat, másrészt a tudatosabb réteget felelős magatartással vásárlói döntésekre is sarkallja.
Koronavíruson túl: webáruházak a fénykorukat élik
Magyarország kis mértékben marad alul az uniós átlag online vásárlási szokásaitól, a statisztikák alapján népesség 73 százaléka költ a világhálón. A koronavírus járvány természetesen megváltoztatta a mindennapi életet, és vele az online vásárlási szokásokra is hatást gyakorolt: megnövekedett az előre fizetett rendelések száma, ami csökkentette a készpénzes kiszállításokat.
Fenntarthatóság szempontjából viszont még vészjóslóbb kilátásokat tartogat a tendencia. Bár létezik néhány jó példa, amikor az eladó termékek esetében figyelnek a környezetbarát csomagolásra, karbonsemleges kiszállításra, de sajnos ez nem gyakori. A fogyasztók sem tükröznek fenntarthatósággal kapcsolatos tudatosságot online vásárlásaik alkalmával, ennek hátterében leginkább az azonosítható, hogy az átlagos magyar vásárlók nagyon árérzékenyek. A környezettudatos opciók sok esetben drágábbak, mint a műanyag csomagolásúak, ezért az ár-érték arányt figyelembe véve inkább választja a fogyasztó az olcsóbb, de környezetre káros lehetőséget.
Zöld szemléletváltás a világhálós vásárlások esetén, most!
A környezettudatosságot előtérbe helyező szemléletváltás az online vásárlások esetében is sürgetőbb, mint valaha. Van néhány egyszerű, de hosszútávon kifizetődő gyakorlat, amelyet érdemes követnünk.. Rendeléseink során, a szállítást kérjük csomagpontokra. Igyekezzünk egyszerre több árut rendelni persze átgondolva, hogy mi mindenre van valóban szükségünk. Amennyiben lehetőségünk van rá, válasszuk a hosszabb határidős kiszállításokat, és gondoskodjunk róla, hogy egyszeri értesítés után át tudjuk venni a csomagunkat, elkerülve az ismételt eljuttatási procedúrát. Az átvételi pont megközelítésére pedig Használjunk tömegközlekedést, biciklit vagy rollert.
Forrás: www.ecommerce-europe.eu, www.masfelfok.hu
