Egy virág, amit eddig leginkább dekorációként és krémek alapanyagaként ismertünk, a jövőben akár az élelmiszeriparban is fontos alapanyag lehet. Egy friss kutatás szerint a körömvirág közel 9 gramm olyan fehérjét tartalmaz 100 grammonként, amely majonézben, salátaöntetekben vagy akár süteményekben is hasznosíthatók lehet. A felfedezés ráadásul egy jelentős élelmiszer- és növényi hulladék problémára is új megoldást kínálhat.
Ha egy virágra gondolunk, valószínűleg nem a fehérje az első dolog, ami eszünkbe jut róla. Sok növényt elsősorban azért termesztünk, hogy szebb legyen tőle a kert. A virágzás után azonban ezek egy része egyszerűen a szemétben végzi.
A körömvirág esetében ez különösen nagy mennyiséget jelent, a dekorációra használt virágok 40 százaléka hulladékká válik. A virágokat meglehetősen nagy mennyiségben használják Indiában és Mexikóban, ahol templomokat, felvonulások járműveit és különböző rendezvények helyszíneit is díszítik velük.
A kutatókban ezért felmerült a kérdés: mi lenne, ha a kidobásra szánt virágban nem hulladékot, hanem felhasználható alapanyagot látnánk?
Majdnem 9 gramm fehérje 100 grammban
A University of Georgia kutatói ennek jártak utána. A körömvirág szirmait megszárították, finom porrá őrölték, majd vízzel keverték össze. A kapott keveréket több lépésben dolgozták fel, hogy elkülönítsék az egyes összetevőit.
A kutatók ezután különböző vegyületek segítségével vonták ki a fehérjéket, és négy típust azonosítottak: albumint, globulint, glutelint és prolamint.
Az eredmény meglepte a kutatókat is. A körömvirág szirmai közel 9 gramm fehérjét tartalmaznak 100 grammonként, ami a tanulmány szerint a quinoáéhoz hasonló nagyságrend. Ez önmagában is érdekes felfedezés, de a virágban rejlő lehetőség nem merül ki a fehérjetartalomban.
Segíthet az ételek elkészítésében is
A vizsgálat során kiderült, hogy a körömvirágból kinyert egyes fehérjék alacsony pH-juk miatt jó emulgáló tulajdonságokkal rendelkeznek. Ez azért fontos, mert az emulgálószerek segítenek olyan anyagokat is egymással elkeverni, amelyek egyébként nem keverednének könnyen – például az olajat és a vizet. Ez a tulajdonság olyan hétköznapi élelmiszerek előállításánál is hasznos lehet, mint a majonéz vagy a salátaöntet.
Más fehérjék pedig a hővel szemben bizonyultak ellenállónak, a kutatás szerint akár 105 Celsius-fokig is stabilak maradtak. Ez azért lehet érdekes az élelmiszeripar számára, mert a hőálló növényi fehérjék olyan termékekben is alkalmazhatók lehetnek, amelyek készítése során magasabb hőmérsékletnek vannak kitéve. A kutatás alapján így a körömvirág fehérjéi akár sütemények és más sütött élelmiszerek esetében is szóba jöhetnek.
A virág egy másik tulajdonsága szintén figyelemre méltó, mivel erős habképző képességet mutatott, ami a magas globulintartalomhoz kapcsolódik. A habképző fehérjék segítségével könnyű, levegős állag alakítható ki, így például növényi alapú habos feltétek készítésénél lehetnek érdekesek.
Vagyis a kutatás alapján a körömvirág nem egyszerűen egy újabb lehetséges növényi fehérjeforrás, hanem olyan tulajdonságokat is mutat, amelyek miatt funkcionális élelmiszeripari összetevőként lehet értékes.
A virág, ami eddig a szemétben végezte
A felfedezés környezeti szempontból talán még érdekesebb része az, hogy nem egy új növényt kellene hatalmas mennyiségben termeszteni azért, hogy új fehérjeforráshoz jussunk. A körömvirágot ugyanis már most is nagy mennyiségben termesztik. Ha a dekorációként felhasznált, majd kidobott virágokból értékes alapanyagot lehetne előállítani, az egyszerre csökkenthetné a hulladék mennyiségét és bővíthetné a növényi fehérjék körét. Ez jól illeszkedik ahhoz a szemlélethez, amely egyre több, korábban haszontalannak tekintett növényi alapanyagban próbál értéket és új felhasználási lehetőséget találni.
Lehet ebből tényleg élelmiszer?
Egyelőre azért még nem érdemes arra számítani, hogy a következő bevásárláskor körömvirág-fehérjét találunk a polcokon. Egy új élelmiszer-összetevő laboratóriumi vizsgálata és a boltokba kerülése között hosszú út van. További tesztelésre van szükség, és az sem mindegy, hogy a fogyasztók mennyire fogadnak el egy olyan alapanyagot, amelyről eddig elsősorban virágként gondolkodtak.
A kutatók szerint ugyanakkor éppen az ilyen szokatlan ötletekre lehet szükség ahhoz, hogy új választ találjunk az élelmiszer-hulladék problémájára. Könnyen lehet, hogy a jövőben egy-egy majonézben, salátaöntetben vagy snackben már nemcsak azt nézzük majd meg, honnan származik a fehérje, hanem azt is, hogy eredetileg egy virágoskertben kezdte-e a pályafutását.
Forrás: happyeconews.com
