Written by

Hogyan alakítsuk kertünket szén-dioxid-elnyelővé?

Elgondolkodtató, home_slider| Views: 174

Nincs annál jobb érzés mint, amikor a munkánk meghozza a gyümölcsét, és a hét minden napján gyönyörködhetünk benne. Akinek van kertje, biztosan foglalkoztatja a rendben tartása, viszont abba is érdemes belegondolni, hogyan alakíthatjuk át a ház körüli területet minél környezettudatosabban. Erre tökéletes módszer a tudatos tervezés, melynek során arra törekedhetünk, hogy a levegőben rejlő szén-dioxidot nagy mennyiségben kössék meg a kertünkben lévő növények.

Milyen egy ideális szén-dioxid-elnyelő kert? Erre a legegyszerűbb válasz az, hogy minél vadabb. Manapság a füvesítés és a kert rendezettsége szinte elvárt egy ház körül, mégsem optimális környezetvédelmi szempontból. A gyepnek az esztétikai funkcióján túl semmiféle haszna nincs a környezetre, főként rendszeres fűnyírás mellett, ami szintén a modern kor vívmánya. Hiszen a fűnyírók nagyon környezetszennyezők, főként, ha régebbi, robbanómotoros eszközzel rendelkezünk.

A füves területeket érdemes minél nagyobb részben veteményessé alakítani, ezzel csökkentjük a fűnyírás során keletkező káros anyagok mennyiségét A legtöbb fa, fás szárú növény és talajtakaró létfontosságú a szén-dioxid-elnyelés szempontjából, ezért azokat csak ritkán javasolt kivágni vagy kiásni. Csak akkor tegyük, ha már nincs más választás a növények egészsége vagy pedig biztonsági szempontok miatt.

Elengedhetetlen kérdés: a talaj

Mindennek az alapja az, hogy milyen talajjal dolgozunk, hiszen az egészséges, laza föld nélkül nem érjük el a megfelelő hatást. A magas minőségű talajhoz számtalan tényezőt kell figyelembe vennünk: a benne található víz, levegő és különféle organizmusok, mint például a gombák megfelelő arányára egyaránt ügyelnünk kell. Az sem mindegy, hogy a nedves föld művelésére milyen eszközöket használunk, ugyanis ilyen esetben a nem megfelelő szerszámok használatával tömörödést okozhatunk, ami gátolja a vízelvezetés hatékonyságát.

A talajtakaró is fontos része a kertnek. Használjunk mohát, lóherét vagy mulcsot a termőföld védelme érdekében. Ezek hatékonyan, nagy mennyiségű CO2-t képesek megkötni, és nem engedik azt a légkörbe szivárogni. Emellett hatékony védelmi rétegként szolgálnak a növények számára a hideg és a kártevők ellen.

A mulcsozás javítja a talaj minőségét, segít megtartani a nedvességet, és elnyomja a gyomokat. Továbbá segít abban, hogy a termőföld ne bomoljon le, és ne merüljön ki a szénkészlete, ami a növények szempontjából szükségszerű. Ez a módszer nem is feltétlenül költséges, mert a természetből a levelek és letört ágak segíthetnek abban, hogy élő mulcsunk legyen. Az ezekben a növénymaradványokban rejlő szerves tápanyag csökkenti a műtrágya szükségességét.

Hogyan trágyázzunk?

Amennyire lehetséges, kerüljük a műtrágyát. A legtöbb készítménynek ugyanis magas a szén-dioxid tartalma, ami a földbe forgatás során felszabadul és a légkörbe kerül. Egy skóciai gabonafarmon azt a módszert alkalmazzák, hogy oda vetnek csak gabonát, ahol előtte egy évig hüvelyeseket termesztettek. Ezek a növények ugyanis lebomlanak, és zöldtrágyaként nagy mennyiségű nitrogént juttatnak a termőföldbe. Emiatt az ezt követő ötéves ciklusban 50%-kal kevesebb műtrágyát kell használni.

Köztudott, és egyre elterjedtebb talajjavító a komposzt. Amellett, hogy jót tesz a növényeknek, a háztartásban termelt hulladék nagy részét hasznosítani tudjuk ezzel az egyszerű eljárással. A megfelelő komposztanyagok kiválasztása azonban nem csak abban rejlik, hogy mit tilos és mit szabad beletenni a komposztálóba. Oda kell figyelni rá, hogy nitrogén és szén tápanyag is legyen a végtermékben. Nitrogénban gazdag hulladék lehet a fűnyesedék, a zöldségek és gyümölcsök héja, míg szénben gazdag például a fás szár és a papírtörlő.

Aki komposztálásra adja a fejét, készüljön fel arra is, hogy havonta át kell forgatni a biomasszát, hogy az levegőhöz jusson, és minden részén nedves maradjon. A legjobb minőségű komposztnak akár két évre is szüksége lehet a megéréshez.

Ne aggódj a látvány miatt!

Miután megfelelő alapot teremtettünk, minden adott a növények telepítéséhez. Ahogyan a fűnyírást sem támogatjuk, úgy az általános ízlés ellen is nyugodtan lázadhatunk a kertbe kerülő virágok, bokrok, fűfélék kiválasztása és elrendezése során. Nem kell szűkíteni a választási lehetőségeket. Ha tehetjük, nyugodtan ültessünk annyiféle növényt, amennyire csak lehetőség van. Ugyanis a biodiverzitással növeljük a talajban tárolt szén mennyiségét és a termékenységet.

A szén-dioxid kapcsán általában az első gondolatunk a faültetés, ezért ne hagyjuk ki ezt a részt sem. A szárazságtűrő, hosszú életű magyal vagy a pangó víznek ellenálló aranyfűz és vörös juhar kitűnő választás lehet. Mellette fordítsunk figyelmet az itthon honos fűfélékre, fás szárú cserjékre is. Néhány fűszernövényt is ültessünk, mert a rozmaring és a kakukkfű is növeli a kert szénelnyelő-képességét.

A fák mellett a sövények jelentőségét is ki kell emelni, hiszen legalább annyi szén-dioxidot képesek felvenni a megfelelő tápanyagellátottság mellett. Ezek olyan biodiverzitást segítenek elő, amilyet kevés másik növény. Egy brit ökológus megfigyelt egy sövényt otthona közelében, és összesen 2 070 állatfajt számolt meg, a beporzóktól kezdve a gyíkokon át az emlősökig, akik ott éltek vagy ideiglenesen odalátogattak.

Vigyünk színt is a kertbe! Bár az utóbbi években a zöldítés foglalkoztatja a közvéleményt, a színes virágokat sem érdemes nélkülözni. Hasznos és mutatós a kertben a bazsarózsa és a napraforgó, ráadásul odavonzza a beporzókat is.

A vízi élőhelyek népszerűek, de nem szükségesek

Egy igényesen kialakított vagy természetesen létrejövő tó kertünk éke lehet, és környezeti szempontból is sokat tehet, újfajta életteret tud nyitni többféle állat- és növényfaj számára is. Sőt, a tavak iszapos üledéke sok esetben több szenet képes tárolni, mint a környezetében lévő növények. Azonban az Exeteri Egyetem kutatói arra a következtetésre jutottak, hogy az egy négyzetméternél kisebb tavak nagy mennyiségű metánt bocsátanak ki, ezért mindenképpen érdemes ennél nagyobbat ásnunk, ha vizes élőhelyet szeretnénk a kertünkben.

Egy kert kialakítása a fentiek figyelembevételével nem egyszerű, és sok időt igényel. Vannak esetek, amikor például komposztálásra vagy fatelepítésre nincs is lehetőség a kis tér miatt, de az esetek nagy részében a legkisebb törekvések is kifizetődnek. Ezzel a későbbiekben pedig óvjuk egészségünket és környezetünket a légszennyezés káros hatásaitól, és virágzó, zöldellő, gazdag élővilággal teli kertet kapunk a saját udvarunkban.

Források: BBC, RHS