1994 egyik éjszakáján 7-es erősségű földrengés rázta meg Los Angelest és az emiatt keletkező áramszünet elsötétítette az angyalok városát. Nem csak a földrengés ijesztette meg a helyi lakosokat, hanem a nyomában megjelenő rejtélyes fehér felhő is, amely elterült a város felett. Sürgősségi központok és a helyi csillagvizsgálók százával kaptak bejelentéseket a titokzatos jelenségről. Kiderült, a Tejutat látták, amit egész addigi életükben elrejtett előlük a város fényszennyezése.
A Tejút az emberiség egyharmada számára láthatatlan, az európaiak 60 százaléka, az észak-amerikaiaknak pedig 80% nem láthatja a galaxist, amelyben élünk. Az európaiak 88 százaléka fényszennyezett éjszakában él, és szabad szemmel nem látja a felettünk elterülő csillagok milliárdjait. A fénnyel elvakított égbolt kulturális hatását nem szabad lebecsülni, hiszen az emberiség nagy része így sosem szembesül az univerzum elképesztő nagyságával. És azzal sem, hogy ebben a végtelen rendszerben milyen apró a Föld és pontosan ezért milyen fontos lenne a védelme – a számos emberi ártalom között – a fényszennyezéstől is.
Fényszennyezés alatt olyan mesterséges zavaró fény értendő, amely a horizont fölé vagy nem kizárólag a megvilágítandó felületre, illetve nem a megfelelő időszakban világít, ezzel káprázást, az égbolt mesterséges fénylését vagy káros élettani és környezeti hatást okoz, beleértve az élővilágra gyakorolt negatív hatásokat is. 2002-ben úttörő szabályozás született Csehországban, a levegőtisztasági törvény egyértelműen definiálta a fényszennyezést, mint „a mesterséges fényforrásokból származó bármilyen fény, amely kívül jut azon a területen, amelyre szánták, különös tekintettel azokra az esetekre, amikor a fény a horizont síkja fölé irányul.”
A probléma súlya egyre nagyobb, a fények intenzitása globálisan nő, ahogyan a sárga fényű drágább izzókat nagyobb számú és olcsóbb, ugyanakkor még inkább fényszennyező, fehér fényű LED váltja fel. Becslések szerint a Föld mesterséges fényes kivilágítása évente 2 százalékkal nő.
Útját vesztett élővilág
A fényszennyezés teljes ökoszisztémákat bolygat meg világszerte. Az Exeteri Egyetem biológuscsoportja szerint ez már-már a klímaváltozáshoz mérhető problémát jelent a bolygó számára. A fényszennyezés az állatfajok széles spektrumát érinti, befolyásolja a hormonszintet, a szaporodási ciklust, az állatok aktivitását és a ragadozókkal szembeni sebezhetőséget is. Különösen veszélyes a rovarokra nézve: nemcsak vonzza őket a fény, de akár a beporzási tevékenységükre is negatívan hathat. A Michigani Egyetem kutatói arra hívták fel a figyelmet, hogy a madarak szaporodási képességére is kihat a fényszennyezés: nyílt területeken a madarak akár egy hónappal korábban is megkezdhetik a költést, így a fiókák már azelőtt kikelnek, mielőtt elérhető lenne a táplálékuk. A növényvilágra is kihat a mesterséges fény, a fák túl korai rügyezését okozva.
Gyarmathy István, Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa rámutat, hogy a fényszennyezés hazánkban viszonylag újkeletű jelenség, az 1970-80-as években kezdett el problémává válni. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai által folytatott átfogó fényszennyezés-kutatás egyik eredménye a Bárdudvarnokon és Répáshután működő, úgynevezett valós világítási környezet laboratórium. A településeken teljesen lecserélték a közvilágítást, amely amellett, hogy az emberek és az élővilág számára is előnyösebb, a csillagászati megfigyelések szempontjából is kedvezőbb. Novák Richárd, és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának munkatársa szerint nagy előrelépést jelentene a világítási berendezések átgondoltabb tervezése és alkalmazása. Előremutató, hogy az Országos Településrendezési és Építési Követelményekben már megjelent a fényszennyezés problémája, tehát van már törvényi előírás arra vonatkozóan, hogyan kell telepíteni a világítótesteket.
Egészségkárosító fény
A fényszennyezés káros egészségügyi hatásai is egyre inkább ismertté válnak. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat felhívja a figyelmet, hogy a minket érő éjszakai fény növeli a daganatos megbetegedések kockázatát, mivel a kék színű fény gátolja a cirkadián ritmusért és az alvás elősegítéséért felelő melatonin hormon termelődését. Az élettani napszaki ritmus felborulása, a rossz alvás hajlamosít a tumoros megbetegedésekre, és további egészségügyi problémákhoz is vezethet. A túlzott világítás emellett olyan tüneteket okozhat, mint fejfájás, fáradtság, stressz, a szexuális funkció csökkenése és megnövekedett szorongás.
Visszaadják az embereknek az égboltot
Ahogy a fényszennyezés mértéke nagyobb, és egyre kevesebb helyen láthatóvá a csillagos égbolt, azoknak a törekvéseknek és szolgáltatásoknak a száma is nő, amelyek lehetőséget adnak az embereknek fényszennyezés nélküli éjszakai égboltot megcsodálni.
Magyarországon is egyre népszerűbbek a csillagtúrák és csillagoségbolt-parkok, ahol a résztvevők olyan területekre látogatnak el, ahol minimális a fényszennyezés mértéke, így lehetőségük van a csillagos égboltot megcsodálni. A Nemzetközi Sötét Égbolt Szövetség (International Dark-Sky Association) megfogalmazása alapján a sötét égbolt, elterjedtebb kifejezéssel csillagoségbolt olyan terület, ami kivételes minőségű csillagos égbolttal és olyan éjszakai környezettel rendelkezik, ahol kifejezetten védett a tudományos, természeti, oktatási és kulturális örökség.
Forrás: hortobagy.csillagpark.hu
Európában elsőként a Zselici Tájvédelmi Körzetnek ítélte oda a Nemzetközi Sötét Égbolt Szövetség a csillagoségbolt-park címet 2009-ben. A Hortobágyi Nemzeti Parkot 2011-ben, míg a Bükki Nemzeti Parkot 2017-ben nyilvánították csillagoségbolt-parkká. A zselici, a hortobágyi és a bükki csillagoségbolt-parkokon kívül még van néhány terület, ahol alacsony a fényszennyezés mértéke, de minősítés használatához szigorú kritériumoknak kell megfelelni. Ezeken a kijelölt területeken a látogatók csillagsétákon vehetnek részt, megismerhetik a csillagos égboltot vagy a táj éjszakai életét.
