A brazíliai Atlanti-erdő pusztulása első pillantásra környezetvédelmi kérdésnek tűnhet, valójában azonban egyre inkább közegészségügyi problémává válik. Ahogy az élőhelyek feldarabolódnak és a fajgazdagság visszaesik, a szúnyogok elveszítik természetes gazdaállataikat, és emiatt gyakrabban váltanak az emberre. Ez a látszólag minimális ökológiai eltolódás súlyos következményekkel járhat, ugyanis megnő a veszélye annak, hogy korábban a vadonban keringő vírusok átlépjenek az emberi populációba. A Rio de Janeiro-i Oswaldo Cruz Intézet legújabb kutatásai szerint az erdőirtás közvetlenül hozzájárulhat a szúnyogok által terjesztett járványok megjelenéséhez.
Változások a szúnyogok étrendjében
A kutatók két természetvédelmi területen több mint 1700 szúnyogot csapdáztak, és 174 nőstény egyed gyomrából tudtak vérmintát venni. A DNS-analízis szerint a minták 75%-ában emberi vért találtak, ami messze magasabb arány, mint az érintetlen ökoszisztémákban. Dr. Sergio Machado mikrobiológus szerint a szúnyogok nem feltétlenül kedvelik az embert jobban, egyszerűen az emberek a legkönnyebben hozzáférhető, leggyakoribb vérforrások az erdőirtások és a települések közelében.
A természetes egyensúly megszűnése
Amikor az erdő érintetlen, a szúnyogok számos vadon élő állat között oszlanak meg, ami csökkenti a vírusok emberre történő átvitelének kockázatát. Ezt a jelenséget a szakemberek felhígulási hatásnak nevezik. A fajok számának csökkenésével azonban az ember válik a domináns vérforrássá, így nő a fertőző betegségek kockázata. Alkalmazkodásuk miatt a városok környékén is jól érzik magukat, főleg a pangó vizek és elhagyott gumiabroncsok közelében.
A szúnyogok többek között a sárgalázért, a dengue‑lázért, a Zika‑fertőzésért, valamint a Mayaro‑ és Chikungunya‑vírusokért felelős kórokozókat is terjeszthetik. Amikor a rovarok a vadonban fertőzött állatokat, majd a település közelében embereket csípnek meg, kialakul a „spillover”, vagyis a vadon élő vírusok emberre történő átvitele. Az emberek immunrendszere ritkán találkozik ezekkel a kórokozókkal, ezért a szervezet nehezebben birkózik meg a fertőzéssel.
Korlátozott eredmények és a jövő feladatai
A vizsgálat során a befogott szúnyogok töredékét sikerült molekuláris szinten elemezni, ugyanis a trópusi hőség gyorsan bontja le a DNS-t. Az eredmények ugyanakkor egy tágabb összefüggésre is rávilágítottak. A kutatásban részt vett szakemberek kiemelték, hogy a természet állapotának védelme a járványmegelőzés egyik leghatékonyabb eszköze.
Az Atlanti-erdő fennmaradó területeinek megóvása tehát nemcsak az állat- és növényfajok miatt fontos, hanem az emberi egészség szempontjából is. Nem azt kell mérlegelnünk, hogy a szúnyogok alkalmazkodnak-e az emberi környezethez, hanem az, hogy mi hogyan tudunk reagálni a megváltozott ökológiai körülményekre, mielőtt új járványok jelennek meg.
Források: greendex.hu , frontiersin.org
