Az európai RESYNTEX projekt keretében szlovén kutatók új eljárást dolgoztak ki a textíliák újrahasznosítására. A ruházati hulladékot olyan nyersanyaggá alakítják át, amelyet a biokémiai iparban tudnak hasznosítani.
A textilipar az olaj után a világ második legszennyezőbb iparága: összességében a globális szén-dioxid-kibocsátás 10 százalékáért felelős. Így szakértők szerint a jelenlegi termelési, forgalmazási és felhasználási rendszer szinte teljesen lineáris, negatív környezeti és társadalmi externáliákkal.
A divatipar szezonális jellemzőinek hatására a többnyire szintetikus anyagból készült ruházati cikkek gyártása az elmúlt tizenöt évben megduplázódott, aminek következtében évente körülbelül 9,35 millió tonna textilhulladék keletkezik az Európai Unióban. A körkörös gazdaságot támogató Ellen MacArthur Foundation globális adatai alapján a ruhák 73 százalékát nem hasznosítják újra semmilyen formában, azaz vagy a szemétlerakóba vagy az égetőbe kerülnek, ami jelentős káros környezeti hatással és magas költségekkel jár. A használt ruhák kevesebb mint 1 százalékából lesz újra ruházati cikk, a fennmaradó mennyiségből leginkább ipari tisztítókendőket, szigetelőanyagot vagy matractömést készítenek.
Hogyan magyarázható az alacsony hasznosítási ráta? Amellett, hogy egyre inkább műanyagból, például poliészterből készülnek, a textíliákat gyakran festik és vegyszerekkel kezelik. Ez a magas fokú feldolgozottság különösen megnehezíti az újrahasználásukat. Ennek a hatalmas hulladékmennyiségnek a leküzdésére a szlovéniai Maribori Egyetem piaci szereplőkkel, valamint a Környezetvédelmi és Szenzorok Intézetével együttműködve bemutató laboratóriumot hozott létre a textilhulladékok vegyi újrafeldolgozásához. Alapanyagból nincs hiány, hiszen csupán ebben a – magyar határhoz közeli fekvésű – 111 ezer lakosú városban évente mintegy 400 tonna textilhulladék gyűlik össze.
A projektcsapat úgy döntött, hogy vállalja az ezzel járó kihívást a RESYNTEX projekt keretében, amelynek célja körkörös megoldások létrehozása a textil- és vegyipar számára. A Maribori Egyetem kísérleti laboratóriumában a régi ruházatot három gép alakítja át másodlagos nyersanyaggá.
A textilhulladékot nyersanyaggá alakítják a RESYNTEX projekt keretében. Forrás: IOS d.o.o.
Az újrafeldolgozási folyamat első lépése a textilanyagok, például a gyapjú, a pamut és a poliészter gondos szétválogatása. A válogatás után a textíliákat különféle folyamatoknak vetik alá, ideértve a fehérítést, a biokémiai depolimerizációt – azaz a textilszálak egyszerűbb kémiai vegyületekké történő átalakítását – és egy hidrolízis-alapú kezelést, amely kémiai anyagokat vízzel bont le.
A legjobb az egészben, hogy a kutatók szerint ugyanez a technológia alkalmazható más hulladéktípusokra is „Műanyagokra, például palackok gyártásához használt polietilénekre használjuk. Továbbra is teszteljük a cellulóz csomagolását, amelyet megpróbálunk lebontani, mivel ez szintén jelentős környezeti probléma” – mondta Mojca Poberžnik.
Forrás: www.livingcircular.veolia.com
