A csokoládé a legkedveltebb édességek egyike, nem csoda, hogy az iparág is virágzik. A hatalmas igénynek azonban megvan az ára is: a kakaótermesztés nagy környezeti terheléssel jár, emellett a gazdálkodók és munkások kizsákmányolása emberjogi problémákat is felvet. Fogyasztóként nekünk is felelősségünk, hogy fenntarthatóbb és etikusabb megoldásokat válasszunk.
A kakaófa az Egyenlítő mentén, egy szűk sávban termő növény. Habár az amerikai kontinensről származik, a világ kakaótermelésének kétharmada Afrikából (Elefántcsontpart, Ghána, Nigéria, Kamerun) származik, a harmadik harmadot Dél-Amerika (Brazília és Ecuador) állítja elő. A világ éves kakaótermelése négymillió tonna, de a kakaó és csokoládé iránti kereslet évről évre nő, amivel a termelők nehezen tartják a lépést.
A kakaó termesztése
A kakaó termesztése emberigényes munka, amelyet nagymértékben kézzel végeznek. Az ültetvények fenntartási költsége is nagyon magas amiatt, hogy folyamatos figyelemre és gondozásra van szükség a növekedés és a betakarítás során is. Sajnos a kakaótermesztés már-már hírhedté vált a dolgozók alacsony bérei és rossz munkakörülményei miatt. A kakaótermesztés világszerte 5,5 millió mezőgazdasági kistermelőnek jelent elsődleges bevételi forrást, emellett több mint 14 millió mezőgazdasági dolgozónak és családjuknak biztosítja a megélhetését. A kakaótermesztők számára sokszor a kakaó jelenti az egyetlen bevételi forrást, legtöbbjük nyomorog, a szegénységi küszöb alatt él.
A több millió termelőre a folyamat végén azonban mindössze néhány nagyvállalat jut, amelyek uralják a piacot. Hasonló a helyzet a csokoládéval is, piac több mint kétharmadát mindössze öt multinacionális nagyvállalat tartja kézben. A csokoládéból származó bevételnek csak 6,6 százaléka jut a termelőknek, a többin a csokoládégyártók és üzletláncok osztoznak. Ez a szám az 1980-as évek végén még 16 százalék volt.
A termesztők kiszolgáltatottságát tovább növeli, hogy rossz életkörülményeik és a tárolási lehetőségek hiánya miatt a termést gyakran kényszerülnek azonnal eladni, a többi szereplővel ellentétben azt nem tudják tárolni. A gazdálkodók a munkaerővel járó költségeket úgy is próbálják csökkenteni, hogy gyerekeket dolgoztatnak. Ghánában és Elefántcsontparton jelenleg nagyjából kétmillió gyerek dolgozik az ültetvényeken, több mint negyedük veszélyes munkát végez. Sokan válnak gyerekkereskedelem és kényszermunka áldozataivá. Közel húsz évvel azután, hogy a piacvezető multik közül hárman, a Hershey, Mars és Nestlé vállalta, hogy felhagynak a gyermekek által betakarított kakaó használatával, a vállalatok továbbra se tudják garantálni, hogy a felhasznált kakaó termesztésekor, a termelői lánc végén alvállalkozóik nem dolgoztattak gyerekeket. A Mars a kakaónak mindössze 24 százalékát tudja visszakövetni az ültetvényekhez, a Hershey kevesebb mint felét, a Nestlé pedig 49 százalékát. A helyzet addig aligha fog változni, amíg a termesztők csak aprópénzt kapnak a kakaóért, amiből a fenntartható és etikus gazdálkodás nem finanszírozható.
A kakaótermesztés és a csokoládé környezeti lábnyoma
A kakaó termesztésére Földünk csak egy keskeny sávja alkalmas, amely azonban a klímaváltozás miatt tovább zsugorodik. A felmelegedés miatt a meglévő termőhelyek egyre kevésbé felelnek a kakaó termesztésére. Mindez azt jelenti, hogy vagy csökkenni fog a termesztett kakaóbab mennyisége, vagy eddig érintetlen területeken kell új ültetvényeket kialakítani, ami erdők kivágásával jár. Ezek a trópusi erdők viszont kiváló szénelnyelők és a biológiai sokféleség őrzői, így elvesztésük az ökológiai problémák sorát tovább növeli. Az erdőket az is veszélyezteti, hogy a kakaóbabot szárító sütőkhöz sok tüzelőanyagra van szükség. Szintén környezeti problémákhoz vezetnek a termelők által használt növényvédő és rovarirtó szerek, amelyek rendkívüli mérgezőségük miatt a világ legtöbb országában be vannak tiltva. A gazdálkodók a javasolt mennyiségre vonatkozó utasításokat nem tartják be, megfelelő védőfelszereléshez vagy nem férnek hozzá vagy ismeretük sincs róla.
A csokoládé karbonlábnyomát (azaz a termék életciklusa során mennyi közvetlen és közvetett üvegházhatású gáz kerül a levegőbe) vizsgálva kiderült, hogy az Egyesült Királyság csokoládéipara évente 2,1 millió tonna üvegházhatású gázt bocsát ki, ami szinte megegyezik a 290 ezres lakosú Belfast éves CO2-kibocsátásával. Emellett egyetlen szelet csokoládé előállításához mintegy ezer liter vízre van szükség, állapították meg a Food Research International szakfolyóiratban közzétett tanulmányukban a kutatók. Amellett, hogy a kakaó termesztése is nagy környezeti lábnyommal jár, a csokoládé alapanyagaként használt tejpor, pálmaolaj és a cukor is szignifikáns környezeti terheléssel bír.
Mit tehetünk fogyasztóként?
Fogyasztóként az egyik legegyszerűbb dolog, amit tehetünk, hogy csökkentjük a csokoládéfogyasztásunkat. Ha viszont nem akarunk lemondani kedvenc finomságunkról, akkor pénzükkel tudunk szavazni etikusabb és fenntarthatóbb termékekre. Keressük a boltokban azokat a csokoládékat és kakaókat, amelyek csomagolásukon jelzik, hogy elkötelezettek az etikus és fenntartható termékek felé. Keressük a Fairtrade, Utz és a Rainforest Alliance logóit a csomagoláson, amelyek biztosítanak arról, hogy az adott termék méltányos körülmények között készült. Sajnos azonban Magyarország még sajnos viszonylag gyerekcipőben jár a méltányos kereskedelem terén, nincsenek könnyen elérhető információk arról, mely termékek felelnek meg ennek a keretrendszernek, de azért mindenképpen javuló tendenciáról van szó.
Forrás: wikipedia.org, piacesprofit.hu, hvg.hu, washingtonpost.com
