Az év első tíz hónapjában a földi átlaghőmérséklet közel 1 fokkal haladta meg az iparosodás előtti átlagot, így az idei átlagos globális felszínhőmérséklet valószínűleg a valaha mért 4. legmagasabb lesz. Magyarországon pedig valamennyivel ennél is melegebb volt, hiszen a 2018-as lehet az eddig feljegyzett legnagyobb középhőmérséklet.
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) előzetes értékelése szerint 2018-ban is egyértelműen megmutatkoznak a melegedő éghajlati trendek és a klímaváltozás hatásai. Az éghajlatváltozás tünetei a Föld minden részén érezhetők voltak, csaknem minden kontinensen pusztítást végzett a szélsőséges időjárás. Az elmúlt évekhez hasonlóan folytatódott a tengerszint emelkedése, az óceánok melegedése és savasodása, a jégtakarók olvadása és a gleccserek zsugorodása is.
Az év első tíz hónapjában a földi átlaghőmérséklet közel 1 fokkal haladta meg az iparosodás előtti (1850–1900) átlagot, ráadásul az üvegházhatású gázok koncentrációja is rekord magas ismét. Az átlagos globális felszínhőmérséklet valószínűleg a negyedik legmagasabb lesz, a négy legmelegebb év globálisan éppen a legutolsó négy év volt. Amennyiben a tendencia így folytatódik, nem sikerül teljesíteni a párizsi klímaegyezmény által kitűzött 1,5 fokos célt, helyette, 3-5 fokkal nő a globális felszíni hőmérséklet a század végére.
Hazai tendenciák
Az idei nyár Magyarországon különös volt meteorológiai szempontból, ugyanis melegrekord egyetlen napon sem dőlt meg, mégis szokatlanul hosszú ideig tartott a hőhullám. Majd a nyarat követte az ősz, amely a második legmelegebb volt 1901 óta. A 2018-as őszi középhőmérséklet országos átlagban 12,3 Celsius-fok volt, a szeptember 1,5 fokkal, az október 2,4, a november pedig 2 fokkal volt melegebb a sokéves átlagnál. A meleg őszi idő még a növényvilágot is megzavarta: novemberben még az orgona is kivirágzott Zalaegerszegen. Az eddigi hazai mérések alapján, ha december középhőmérséklete nem tér el lényegesen az átlagtól, akkor a 2018-as év a legmelegebb esztendő is lehet Magyarországon.
Forrás: Met.hu
