A kukorica világviszonylatban és hazánkban is kiemelten fontos növény. A globális klímaváltozás azonban komoly veszélyt jelent az éves termésre.
Az amerikai Columbiai Egyetem kutatói több éven át tartó kísérletei és megfigyelései alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az Amerikai Egyesült Államok kukoricaövezetének termesztési feltételeiben két komoly – már most is érezhető – változás megy végbe a klímaváltozás hatására.
A magasabb átlaghőmérséklet következtében megnő a párologtatás, ami kiszárítja a talajt, míg a nyári viharok száma épp az egyébként is legtöbb csapadékot hozó nyári hónapokban nő meg. Tehát mivel az éves csapadék egyre egyenetlenebbül oszlik el, így a jelenleg megtermelt kukoricamennyiséget csak jóval több öntözővízzel lehet megtermelni az egyébként is fokozatosan romló minőségű termőterületeken. Mivel a világ teljes kukoricatermésének több mint egyharmadát adja az Egyesült Államok, így az ottani termésátlag csökkenése várhatóan globális következménnyel fog járni.
Hazai viszonyok
Az éghajlatváltozás kukoricatermesztésre gyakorolt hatásai Magyarországon is érzékelhetőek. Kiemelten veszélyeztetett régiók közé tartozik a Dél-Alföld és a Duna-Tisza köze. Ha ugyanis 35 Celsius-fok feletti hőstressz éri a kukoricát, akkor annak növekedése a hőhullám mértékétől függően lelassulhat vagy teljesen leállhat. Továbbá nem mehetünk amellett, hogy jelentősen csökkent a havas napok száma az elmúlt évtizedekben: a hó folyamatos olvadása által korábban nagyobb mennyiségű vizet tudtak felszívni a kukoricaföldek. A tavaszi hónapok csökkenő csapadékmennyisége pedig szintén nem kecsegteti sok jóval a kukoricatermelő gazdákat.
Forrás: élőbolygónk.hu; agroforum.hu; phys.org
