Idén nagyon korán, már augusztus 1-jén elérkezik a túlfogyasztás napja, ami azt jelenti, hogy a Föld lakossága eddigre használja fel azt az egyéves erőforrását, amely mellett még meg tudja őrizni a bolygót. Innentől a fogyasztás túllépi az újratermelhetőséget, vagyis ettől a ponttól a jövő energiaforrásait éljük fel.
A túlfogyasztás napját a Global Footprint Network állapítja meg, amely minden évben összeveti a természeti erőforrások megújulóképességét az emberiség erőforrásigényével, vagyis ökológiai lábnyomával. A nemzetközi túlfogyasztás napja az az időpont, amikor a két érték találkozik az adott évre – vagyis amikortól már a bolygó megújulóképességén felül fogyaszt az emberiség.
A túlfogyasztás az 1970-es években kezdődött, amikor a népesség és a szükségletek növekedése miatt a fogyasztás átlépte a fenntarthatósági szintet, akkor a túlfogyasztás napja december 29-re esett, az elmúlt évtizedekben ez a nap pedig kitolódott augusztus elejére.
Az idei dátum jól mutatja, hogy az emberi tevékenység mai szintjének fenntartásához annyi erőforrásra lenne szükség, amennyit csak 1,7 Föld tudna biztosítani. Ez az érték egy világátlag, ugyanakkor az országok fogyasztása eltérő. Katarban például már februárban elérik a túlfogyasztást, Vietnámban viszont csak december 21-én. Magyarországon pedig már június 20-tól többet fogyasztunk Földünk kapacitásánál, amely megelőzi a világátlagot. A többi ország dátumát ide kattintva nézheted meg.
De hogyan lehet túlfogyasztani a Föld erőforrásait?
Az egyre nagyobb mértékű élelmiszergyártás, ásványianyag-kitermelés, erdőirtás és fosszilistüzelőanyag-égetés olyan következményekkel jár, mint talajerózió, vízhiány és egyre aggasztóbb éghajlati változások. Az országok gazdaságai jelenleg piramisjátékot űznek Földünk erőforrásaival, amelyek a bolygó jövőbeli erőforrásait kölcsönvéve működtetik a gazdaságot. A piramisjátékhoz hasonlóan ez egy ideig működik, ám végül a rendszer össze fog omlani.
Tavaly készített tanulmányok szerint a bolygó földterületeinek egyharmada pusztul, a trópusi erdőségek egyre inkább karbonforrásokként, és nem elnyelőkként működnek. Emellett egyre vészesebb a szokatlan időjárás, valamint a terméshozam szempontjából kulcsfontosságú méhek és egyéb beporzók populációinak hanyatlása is veszélyezteti a bolygó jövőjét. A mai állapot még visszafordítható, de ezt csak egy világméretű politikai összefogás oldhatná meg.
Forrás: Index
