Written by

Bajban a borvidékek?

Hírek, home_slider| Views: 254

Amikor a globális felmelegedés vagy klímaváltozás szavakat halljuk, hajlamosak vagyunk egyből a sarki jégtakarókra és a jegesmedvékre asszociálni. Pedig ezt a megállíthatatlanul dübörgő jelenséget minden élőlény egyformán érzi: nemcsak az állatok és az emberek, de a növények is. Többek között a szőlőtőkék is, amelyek egyre jobban ki vannak téve a klímaváltozás hatásainak, és ez komoly kockázatot jelent a borászat számára.

A bortermő szőlők rendkívül érzékenyek az éghajlatra és annak változására. Nem véletlen, hogy a borvidékek olyan területen helyezkednek el, ahol a szőlő növekedési időszakában az átlaghőmérséklet 12 és 22 Celsius-fok közé esik. (Az északi féltekén ez áprilistól októberig, míg a délin épp ellenkezőleg, októbertől áprilisig tart.)

Ezek a területek nagyjából a 30. és 50. szélességi fok között találhatók, azonban a globális felmelegedés következtében ezek a sávok egyre inkább a pólusok felé mozdulnak.  Európában a szőlőtermesztés északi határa minden évtizedben mintegy 20-60 kilométerrel északabbra tolódik.

 

Emiatt a borászok jogosan aggódnak, hogy bizonyos borok – mint például a Burgundia pinot noir vagy a Bordeaux claret – egész egyszerűen eltűnnek piacról. Ugyanakkor az eltolódás miatt arra is számítanak, hogy olyan területek is borvidékké válhatnak, amelyekről eddig nem is álmodtak: ilyenek többek között Skandinávia egyes területei vagy az angliai Sussex megye.

Viszont továbbra sem hunyhatunk szemet afelett, hogy a legjelentősebb borvidékek már most is hatalmas nyomás alatt vannak.  A borászok immáron három héttel korábban szüretelnek, mint az 1960-as években. Ráadásul egyre többen szüretelnek éjszaka, hogy a napközbeni forróság ne oxidálja a szemeket. Mindemellett a szélsőséges időjárási viszonyokkal is számolni kell: a szőlőültetvények egyre kiszolgáltatottabbá válnak a tavaszi fagyoknak, a nyári hőhullámoknak és az egyre gyakoribb esős napoknak – még az egyébként száraz területeken is.

Forrás: kitekinto.hu; economics.com