A NASA és a Japán Űrkutatási Ügynökség (JAXA) fából készült műholdat tervez pályára állítani 2024-re. Ezzel képesek lesznek csökkenti az űrszennyezést és fenntarthatóbb feltételeket teremthetnek az űrrepülésben.
Ha műholdakra gondolunk, keveseknek jut eszébe a fa használata, inkább a tartós és ellenálló fényes fémek kerülnek előtérbe. Az űrkutatás során felhasznált fém anyagokból könnyen keletkezik űrhulladék, ami azon kívül, hogy nem újrahasznosítható, roppant veszélyes is. A Kiotói Egyetem és a Sumitomo Forestry Co. kutatói egy merész ötlettel álltak elő és egy környezettudatosabb anyag használatával kísérleteznek. A LignoSat névvel ellátott műholdat a megszokott fém helyett fából, azon belül is magnóliafából készítik, és csupán 10 centiméteres minden oldala. Az űrügynökségek szerint 2024 nyarára Föld körüli pályára állhat.
A kutatás
Tavaly a Kiotói Egyetem tudósai három fafajtát lőttek ki az űrbe a Nemzetközi Űrállomás segítségével. A kutatás alatt megfigyelték, hogy hogyan reagáltak a fafajták – a japán nagylevelű magnólia, a hegyi cseresznye és az Erman-nyírfa – az őket érő űrbéli behatásokra. Tíz hónapig voltak kitéve a világűr szélsőséges környezetének, azonban a fafajták nem mutattak alakváltozást a térbeli expozíciót követően, sőt egyes fadarabok tömege változatlan maradt. A győztes a japán nagylevelű magnólia lett.
„Annak ellenére, hogy tíz hónapon keresztül jelentős hőmérséklet-változásoknak, intenzív kozmikus sugárzásnak, és veszélyes naprészecskéknek voltak kitéve a világűr szélsőséges környezetében, a tesztek nem igazoltak semmilyen degradációt vagy deformációt, például repedést, kopást vagy felületi sérülést a fa műholdakban” – olvasható a Kiotói Egyetem nemrégiben kiadott sajtóközleményében.
Miért fából?
Hogy megértsük a fa használatának fontosságát, először tisztában kell lennünk az űrkutatás melléktermékével, az űrszennyezéssel.
A bolygónk körül keringő már nem használható, mesterséges tárgyakat nevezzük űrszemétnek, például a már működésképtelen műhold vagy a kiégett rakétafokozatok darabjait. 1957 óta kerülnek ki az űrbe kozmikus hulladékok és ma már több mint 130 millió űrszemét lebeg felettünk. Méretüket tekintve többnyire aprók, 1 cm körüliek, de akad olyan is, amely 10 tonnát nyom. Ezek a 800─1200 km közötti magasságban található tárgyak veszélyt jelentenek az űrhajókra és a repülőgépekre, az űrállomásokra, továbbá a különféle műholdakra nézve is.
A fényes fémek, amelyekből a műholdak is készülnek, egyáltalán nem fenntarthatóak, hiszen fény- és légszennyezést okozhatnak. A műholdak küldetésük befejezése után, visszatéréskor jobb esetben elégnek, de az égési folyamat során alumíniumrészecskék szóródhatnak szét a légkörben. Ezek a részecskék nemcsak a levegőt szennyezik, hanem a napfényt is visszaverik, így több mint 10%-kal növelik az éjszakai égbolt általános fényességét.
Barátunk a fa
A fa környezetbarát. Közismert tény, hogy a fa jól ég, így a műhold visszatérése során minden bizonnyal megsemmisül. Amennyiben ez mégsem valósulna meg, a Földre ért darabok képesek lebomlani, így nemcsak a légkört nem veszélyeztetik, hanem Földünket sem.
A fémből készült tárgyak drágábbak és nagyobb veszélyt jelentenek az űrállomásokra, más embereket szállító űrhajókra, míg a fa előállítása könnyebb, olcsóbb és tisztább. Összességeben a fa mint alapanyag minden szempontból alkalmasabbnak bizonyul a fémeknél.
Ha fenntarthatóságról van szó, gyakran előkerül a fa anyaghasználata, főként az igen szennyező műanyagok kiváltása kapcsán. Ki gondolta volna, hogy az űrkutatásban is hasznos lesz és egy zöldebb alternatívát biztosít.
Források: Asahi, Livescience, Space, Phys.org, Astro.u-szeged, Greendex
