Az óceánok mélyén zajló változások nemrég ismét a felszínre törtek: a világ korallzátonyainak 84%-át érinti az eddigi legsúlyosabb globális korallfehéredési esemény. A 2023-ban kezdődött, napjainkig tartó krízis a negyedik ilyen jelenség a történelemben, és már most túlszárnyalja a 2014–2017 közötti időszak pusztítását. A NOAA (Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal) és az ICRI (Nemzetközi Korallzátony Kezdeményezés) jelentése szerint a korallfehéredés számos ország zátonyait érinti, köztük a floridai Keys-t, a Karib-térséget, Ausztrália Nagy-korallzátonyát és a Vörös-tenger korallszigeteit.
Mi történik a korallokkal?
A korallfehéredés akkor következik be, amikor a korallok hőstressz hatására kilökik magukból azokat a színes, fotoszintetizáló algákat, amelyekkel szimbiózisban élnek. Ezek az algák felelősek a korallok élénk színéért, valamint táplálékot is biztosítanak számukra. A korallok a folyamat következményeként fehérré válnak, legyengülnek, és ha a stresszfaktor nem szűnik meg, el is pusztulhatnak.
2024 volt a Föld történetének legmelegebb éve. Az óceánok felszíni hőmérséklete rekordot döntött, elérve a 20,87 °C-ot, ami halálos a hőre érzékeny korallfajok számára.
Miért fontosak a korallzátonyok?
A korallzátonyok a tengeri élővilág 25%-ának adnak otthont, illetve élelmet, megélhetést és partvédelmet biztosítanak több mint 500 millió ember számára világszerte. Emellett jelentős szerepet játszanak a szén-dioxid megkötésében és az éghajlati egyensúly fenntartásában.
A pusztítás mértéke
A Nagy-korallzátony déli részén végzett kutatások szerint 2024 júliusára a megfigyelt korallkolóniák 44%-a elpusztult. Azonban egyes fajok, például az Acropora korallok esetében a halálozási arány a 95%-ot is elérte. A floridai zátonyokon a korallok természetes szaporodása gyakorlatilag megszűnt, ami a jövőbeli regeneráció esélyeit is veszélybe sodorta.
Van remény?
Bár a helyzet súlyos, vannak biztató jelek. Egy 2024 márciusában publikált tanulmány szerint a helyreállítási erőfeszítéseknek köszönhetően a korallzátonyok négy év alatt képesek lehetnek visszanyerni eredeti növekedési ütemüket. Floridában több mint ezer fiatal korallt telepítettek vissza a zátonyokra, hogy megerősítsék a populációkat. A Mars Inc. által indított globális program keretében pedig 87.000 acélstruktúrát helyeztek el 12 országban, hogy elősegítsék a korallok regenerációját.
Mit tehetünk?
A tudósok egyetértenek abban, hogy a korallzátonyok védelmének legjobb módja az éghajlatváltozást kiváltó okok kezelése. Ez leginkább a fosszilis tüzelőanyagokból származó üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését jelenti. Minden más intézkedés tüneti kezelésnek felel meg.
A korallzátonyok sorsa a mi kezünkben van. Ha nem cselekszünk időben, elveszíthetjük ezeket a pótolhatatlan ökoszisztémákat, amelyek a tengerek és az emberiség jövője szempontjából is létfontosságúak.
Források: euronews , National Geographic
