Az erdők számos olyan tulajdonsággal rendelkeznek, mellyel megkönnyítik az életünket. Tisztítják a levegőt, és az emberek által generált klímaváltozás elleni harcból is kiveszik a részüket. Azonban a fa nyersanyagként is széles körben keresett áru, a világ egyik legnagyobb ellátójának pedig Svédország bizonyul. Itt található ugyanis a legtöbb erdőség Európában, azonban nemcsak a mennyiség számít, hanem a minőség is.
Bár az európai erdők mennyisége növekedett, ezek egészségi állapota sajnos romlik. A jelenség még Svédországban is megfigyelhető, főként a túlzott kitermelésnek köszönhetően.
A tarvágás szerepe az erdőgazdálkodásban
Az országban jól ismert és gyakran használt technika a tarvágás a gyors és olcsó fakitermeléshez. Esetén a kijelölt területen kivágják a fák nagy részét, azonban a gyökereiket a földben hagyják. A vágás során csak azokat a növényeket tartják meg, amelyek természetvédelmi célokból indokoltak vagy valamilyen más okból hasznosak az emberek számára. Az egyik ilyen eset, amikor például védett madaraknak adnak fészkelőhelyet.
A meghagyott növényeket, vagyis az úgynevezett hagyásfákat a többi fa hiányában sokkal jobban éri a napfény és a szél, amelynek köszönhetően a lombkorona kiszáradhat, a növény pusztulását okozva. A vágás során nemcsak a növények tűnnek el, hanem a területen élő állatok is. Őket pedig az erdőfelújítás segítségével sem lehet újratelepíteni.
Nélkülözhetetlen erdőfelújítás
Elengedhetetlen, hogy a vágást erdőfelújítás kövesse, amely során új erdőket hoznak létre. Ez történhet természetes módon, hiszen a korábban lehullott magokból és a hátrahagyott gyökerekből is kinőhetnek az új fák. A mesterséges felújítás során ehhez képest idegen magokat vetnek, vagy teljesen új facsemetéket ültetnek a területre. Ez a módszer lehetővé teszi, hogy eltérő fajok váltsák vagy színesítsék a korábbiakat.
Svédországban a tarvágások helyén jellemzően monokultúrákat alakítanak ki. Ilyenkor a területre csak egyféle fafajt telepítenek, ami negatív hatással van a biodiverzitásra. Markus Steer erdész egyetért azzal, hogy ez a módszer nem a legelőnyösebb az erdők számára, hiszen a mesterségesen, kifejezetten a későbbi kitermelés céljából telepített fák kevesebb üvegházhatású gázt tudnak megkötni, ugyanis a rendszeres tarvágás során szinte csak bomlási folyamat zajlik az adott területen, amely jelentős mennyiségű szén-dioxidot bocsát ki. Ez egyes tudósok szerint sajnos azt jelenti, hogy az erdő hét éven keresztül csak szénforrás lesz a légkör számára.
Fenntartható erdőgazdálkodás
Vannak azonban olyan területek, amelyeken igyekeznek minél fenntarthatóbbá tenni az erdőgazdaságot, ezért nem végeznek tarvágást. Helyette az „állandó erdőtakaró” elnevezésű technikát alkalmazzák, amely során kiválasztják azt a néhány fát, amelyiket ki kell vágni, de az összes többi, magas környezeti értékű példányt meghagyják. Emiatt a területen megmaradhat a sokszínű ökoszisztéma növények és állatok tekintetében egyaránt, és az erdő fenntartásának költségei is sokkal kisebbek, mint a tarvágás esetén.
Az Európai Unió nemrég mutatta be a legújabb erdőstratégiáját, amellyel szeretnék elérni, hogy az erdőkre ne csak a nyers fa lelőhelyeként tekintsünk, hanem meglássuk számos más előnyét is. „Az erdők tisztítják a levegőnket, árnyékot adnak és mérséklik a hőmérsékletet, de egyben nagyszerű szénelnyelők is. Ha ez utóbbit elveszítjük, akkor az egyik legfontosabb értéket veszítjük el, amelyet az erdők képesek nyújtani nekünk. Megelőzik a földcsuszamlásokat, az aszályt és még az árvizeket is” – nyilatkozta Virginijus Sinkevicius, az Európai Bizottság környezetvédelmi biztosa.
Az Európai Bizottság 2050-ig jelentős mértékben szeretné javítani az erdők ökoszisztémájának állapotát, hiszen a kontinens erdőségeinek fele rossz állapotban van. Ahhoz, hogy továbbra is részesüljünk a fák és erdők által nyújtott előnyökből, elengedhetetlen, hogy ne csak Svédországban törekedjenek az erdők védelmére, hanem más tagállamokban is minél jobban diverzifikálják az erdőgazdálkodást, és ezzel akár képesek legyünk megfordítani az erdők minőségromlásának folyamatát.
Források: euronews.com, agroforum.hu, lexiq.hu
