Helyet követelnek maguknak az e-autók az utakon
Az elmúlt évtizedekben a légszennyezéshez a gépjárművek is jelentősen hozzájárultak, a technika fejlődése viszont arra mutat, hogy lassan elfelejthetjük a közlekedési szmogokat. De hogy áll jelenleg az autóipar a környezetvédelem területén és milyen lehetőségek rejlenek a jövőben? Tényleg átvehetik az uralmat az elektromos autók az utakon?
Ma már szinte minden autógyártó előállt valamilyen környezetbarát modellel, legyen szó hibrid meghajtású, vagy elektromos motorral felszerelt gépjárműről. Legnagyobb előnye ezeknek a gépkocsiknak, hogy semennyi, vagy nagyon kevés a károsanyag-kibocsátásuk. A Barclays Bank elemzői szerint, 2025-re az elektromos autók elterjedése és a robbanómotorok javuló hatékonysága napi 3,5 millió hordóval csökkentheti a világ olajkeresletét (ez ma nagyjából Irán napi olajszállításának fele meg). Ma körülbelül a gépkocsik 0,2 százaléka elektromos meghajtású, vagyis mintegy 2 millió autó, de a becslések szerint 2040-re a forgalom egyharmadát teszik majd kis az elektromos autók. A norvég kormány 2025-re szeretné betiltani a belsőégésű motorokat, de több nagyváros is szeretné betiltani a dízel- és benzin meghajtású járműveket (pl. London, Párizs).
Az elektromos autókról
A tisztán elektromos, tehát belső égésű motort nem használó járműveket nevezzük elektromos autóknak. Egy vagy több elektromos motor által hajtott közlekedési eszközök, melyek a meghajtáshoz szükséges elektromos áramot akkumulátorban (többnyire lítium-ion) vagy más energiatároló eszközben viszik magukkal. Elsősorban városi és elővárosi közlekedésre alkalmas a legtöbb elektromos autó, hiszen az akkumulátorok magas ára, nagy tömege és relatíve kis kapacitása miatt a középkategóriás modellek hatótávja többnyire 100-150 kilométer. A csúcskategóriás modellek már képesek egyetlen töltéssel akár 400-500 kilométert is megtenni. A tisztán elektromos autók motorja hangtalan, rezgésmentes, lokális szennyezése pedig nulla, nyomatékuk viszont meglehetősen nagy. Hazánkban több eszközzel is támogatja az állam ilyen gépjárművek megvásárlását.
A hibridek
Hibrid és hibrid autók között nagy különbségek is lehetnek. A hibridek alapvetően olyan, elsődlegesen robbanómotoros járművek (leginkább benzines, de néhány dízeles változat is létezik), amiben a hajtást elektromotor is segíti. Egy kis kapacitású akkumulátor tárolja a regeneratív fékezéskor termelt energiát, amit gyorsításkor vagy folyamatos haladáskor fel tud használni az autó mozgatására. Néhány hibrid autó képes tisztán elektromos üzemben is menni néhány kilométert, de vannak olyan modellek is, melyekben az elektromotorok csak a gyorsításhoz szükséges energiatöbbletet biztosítják. A fogyasztás csökkenését ezek az autók a fékezéskor visszanyert energia újrahasznosításával érik el. Ezek az autók külső áramforrásból nem tölthetők.
A kívülről elektromosan tölthető, plugin hibridek egy teljes feltöltéssel 25-30 kilométert képesek megtenni. Ha a két töltés között nem teszünk meg ennél többet, akkor ezen autók akár 0 literes fogyasztás mellett is tartósan üzemeltethetők, hosszabb távon viszont marad a robbanómotor.
A hatótáv növelt elektromos autók tisztán elektromotorokkal hajtott járművek, melyekbe kisméretű, áramtermelési célra optimalizált benzinmotort is szereltek a gyártók. Ez a motor szükség esetén tölt az akkumulátoron, hogy nagyobb távokat is megtehessünk vele töltés nélkül. Ezek az autók akár teljes értékű elektromos autóként is használhatók, hiszen képesek megtenni 100-150 kilométert is elektromos üzemben.
Kik jogosultak a zöld rendszámra?
Egyre több zöld rendszámmal futó autót láthatunk az utakon, ma nagyjából 3200 körüli a számuk Magyarországon, ezekből körülbelül 1200 tisztán elektromos meghajtású. Milyen gépkocsik kaphatnak zöld rendszámot? A zéró emissziós, a tisztán elektromos hajtású, illetve a robbanómotorral is rendelkező, de tisztán elektromos üzemben 25 vagy 50 kilométer megtételére képes autók jogosultak a zöld alapú rendszámra. Röviden, a környezetkímélő autók kaphatják meg ezt a megkülönbözetést. A zöld rendszámok adókedvezményekkel és sok településen ingyenes parkolással járnak, az viszont közkeletű tévhit, hogy a „zöld autók” buszsávban is közlekedhetnek.
Valóban környezetbarát autók az elektromos meghajtásúak?
Ami sokszor felmerül kritikaként az elektromos járművekkel kapcsolatban, hogy gyártásuk sokkal szennyezőbb, mint robbanómotoros társaiké, ráadásul, még ha károsanyag-kibocsátásuk nincs is, a működtetéshez szükséges áram előállítása ugyanúgy környezetszennyező, csak nem a városokon belül, hanem az erőművekben. Ugyanakkor környezetvédelmi szempontból még mindig sokkal kedvezőbb, hogy ha egy helyen koncentrálva, ellenőrzött körülmények között történik az energiatermelés és az ezzel összefüggő kibocsátás, mintha ezernyi kipufogó ontja a füstöt a városokban. (Kicsit olyan ez, mint a távhő, amely már magának a centralizált energiatermelésnek köszönhetően környezetkímélőbb, mint az egyedi fűtési rendszerek használata.)
Emellett további előrelépést jelenthet a problémára a megújuló energiaforrások felhasználása, a jövő autói napelemes parkolókban, kocsibejárókon töltődhetnek majd újra, így valóban nem járnak majd környezetszennyezéssel az elektromos autók.
