WWF_futes

Written by

Hogyan fűtünk Magyarországon?

Elgondolkodtató, home_slider| Views: 3607

A WWF legújabb, a magyarországi fűtési helyzetet körbejáró jelentése nem túl szívmelengető képet vázol a hazai állapotokról. A beszámoló rávilágít a hazai állapotok problematikusságára, azonban üdítő módon nem csak a negatív hatásokat írja le, de megoldási javaslatokkal is szolgál, amelyek sokat segítenek abban, hogy a helyzeten javítani tudjunk.

A WWF a Föld Órája kampány kapcsán – amelynek egyébként főszervezője is egyben – a program tízéves évfordulójára egy, az alkalmi akción túlmutató üzenetet kívánt megalkotni. Ehhez egy kutatást készítettek a hazai fűtési helyzetről, hiszen ahogy az oldalukon olvasható felhívásban is írják, „az ország végső energiafogyasztásának közel 40 százalékáért az épületek a felelősek, az épületek fogyasztásának háromnegyedét pedig a fűtés teszi ki.”

Ennek a kutatásnak lett az összefoglalója a Fűtés és energiahatékonyság: Körkép a helyi önkormányzatokról című jelentés. (A teljes jelentés itt érhető el.) A kutatás középpontjába az önkormányzatokat állították, vagyis azokat alakossági és az állami szintet összekapcsoló szervezeteket, amelyeknek leginkább rálátásuk van a lakosság valós energetikai szokásaira, emellett az állami szintű programokra is. Végül 701 hazai önkormányzatot sikerült bevonni a felmérésbe (ez az önkormányzatok 22 százalékát jelenti), ezáltal pedig a teljes lakosság hozzávetőleg egynegyedéről gyűjtöttek információkat.

A kutatás részletesen vizsgálta egyrészt az önkormányzatok saját épületeinek állapotát (beleértve az alkalmazott fűtési rendszert, a szigeteltség mértékét, és a szükséges finanszírozási formákat), másrészt a lakossági fűtési szokásokat, valamint a szemléletformálásra, illetve a helyzet javítására tett lépéseket is.

Mindezek alapján elég lehangoló a jelenlegi állapot. A főbb eredmények leírják, hogy a települések többségénél közepes vagy súlyos a lakossági fűtésből származó légszennyezés, aminek egyik fő oka máig a jelentős arányú lignittüzelés – amihez ráadásul sok esetben állami támogatás keretében jutnak a lakosok. Emellett pedig a leggyakrabban használt fűtőanyag a földgáz.

A tüzelőanyag típusa mellett a másik kiemelt pont, hogy sajnos nagyon nagy az energiaszegénység aránya; a lakosok átlagosan 80 százalékának gondot okoz a fűtés kifizetése, de nem minden önkormányzat tesz ennek érdekében, éspedig a forráshiányra, illetve a szakemberhiányra hivatkozva. Akik mégis tesznek lépéseket, azok is nagyrészt csupán olyan passzív eszközöket alkalmaznak, mint a tűzifa-támogatás vagy az önkormányzati tulajdonban lévő biomassza szétosztása.

Energetikai problémák nem csak a fűtés közvetlen folyamatánál jelentkeznek, de ami legalább annyira lényeges, a megtermelt hő megtartása is igen csekély. A tanulmány keretében elsősorban az önkormányzati épületek energetikáját vizsgálták. Egészen elképesztő a mérték – egyharmad arányban egyáltalán nem rendelkeznek szigeteléssel a vizsgált épületek. Ez, valamint a nyílászárók korszerűsítésének hiányosságai hatalmas mennyiségű energiapazarlást eredményeznek.

A fenti problémákat természetesen szeretnék megoldani, azonban az saját tőke melletti leggyakoribb finanszírozási forma a pályázat, de erre nem tudnak minden esetben számítani, mivel a pályázás sikere nem garantált. A kutatás rámutatott arra, hogy ugyan sokan pályáznak, de leginkább csak operatív programokat részesítenek előnyben, és a megelőzést célzó programokra nem fektetnek akkora hangsúlyt.

Mindezen problémákra a WWF összeállított több megoldási javaslatot is, így ezeket szem előtt tartva érdemes lépéseket tenni az érintett szereplőknek. Ezen javaslatok kitérnek többek között a Nemzeti Energetikai Hálózat jobb kihasználására, a hőmegtartó kapacitás széleskörű fejlesztésére (mint a szigetelés- és fűtési korszerűsítések), az időszakos, operatív célú pályázatok mellett a hosszabb távú előnyöket támogató, alternatív finanszírozási formákra, amelyek elősegítik a tervezhetőséget és stabilitást. Emellett a lista tartalmaz még a tüzelőanyag típusának változtatására, ezzel együtt pedig a levegő szennyezettségének csökkentésére vonatkozó javaslatokat, illetve mind az önkormányzatok, mind a lakosság ismeretének növelését célzó, a szemléletformálást segítő gondolatokat.

A pályázati finanszírozás egyébként érthető módon az egyik fő lába az önkormányzatoknak (bár a pályázás sikeressége nem biztosított), mert mára már számos pályázati program áll rendelkezésre. Ezek közül érdemes megemlíteni az Otthon Melege Programot, amely a lakóépületek gázalapú fűtési rendszerének korszerűsítéséhez nyújt támogatást, vagy a GINOP egyik, a “Megújuló energia használatával megvalósuló épületenergetikai fejlesztések támogatása kombinált hiteltermékkel” című pályázatát. A pályázat mellett különféle, az energiahatékonyság javítására felhasználható hitelprogramok is fellelhetők.

A szigetelés korszerűsítésén, illetve a távhő bevezetésén túl is vannak lehetőségek. Alternatívaként fontos megemlíteni a geotermikus fűtést, amely a föld hőjét – egész pontosan a földfelszín alatti forró vizet – használja fűtőanyagként. Vannak, akik úgy vélik, hogy ez még a gáz-, illetve biomassza alapú távhőnél is előnyösebb, lévén egyáltalán nem keletkezik égéstermék, és így légszennyezés sincs. Emellett a hőtermelés költsége is alacsonyabb, mert nem szükséges fűtőanyagot beszerezni. Magyarország igen jó adottságokkal rendelkezik ezen a téren, erre jó példa lehet Makó vagy Csongrád is.

A végső, legteljesebb mintának pedig az ún. passzívházakat lehet tekinteni. Ezeket az épületeket úgy alakítják ki, hogy minimálisra csökkentsék az energiaszükségletet. A koncepció Németországból származik, és valójában egy minősítési rendszert takar. A lényeg, hogy az adott szabványoknak megfeleljen az adott épület, ezáltal a lakótér hőmérsékletét ideális szinten tartja, minimális energiát felhasználva.

A WWF jelentése remek kiindulópont, ami felhívja a figyelmet az itthoni helyzet hiányosságaira.  Továbbá az általuk javasolt főbb kezdeményezéseket felhasználva kiemelten kell az ez irányú fejlesztésekkel foglalkozni, mert mint a beszámoló is rámutatott, az energetikai kérdéskör közvetlen hatással van környezetünkre, életszínvonalunkra és az anyagi kiadásainkra is.

Tartsuk meg az energiáinkat másra!