Nehéz lehet elhinni, de az autóversenyek már az 1800-as évek végén is vonzották az embereket, noha akkor még csak igen kevés jármű versengett egymással, lassan és rövid távon. A motorsport térnyerésével és egyre nagyobb népszerűségével azonban nemcsak a rajongók száma nőtt, de a szektor környezetre gyakorolt negatív hatása is. Vajon zöldebbé tehető-e egy olyan sportág, amelyet a kezdetek óta a fosszilisenergia-felhasználás hajt?
A motorsportokat mindig is egy kultikus légkör vette körbe és még azok is ismerték az éppen aktuális versenyzők nevét, akik nem követték az egyes szériák eseményeit. A napjainkban az autóversenyzés csúcsának számító Formula−1-es széria 1960−70-es években élt aranykora rengeteg történetet ihletett a maga vadságával és izgalmaival. Ekkoriban a versenyzők olyanok voltak, mint a rocksztárok – azonban az egyre nagyobb népszerűség egyre nagyobb versenyt jelentett az egyes csapatok között. Ez pedig a fejlesztésekben és a szektor fejlődésében is megmutatkozott.
A motorsportok térnyerésével az autógyártók és gyári versenycsapataik is folyamatosan azon dolgoztak, hogy teljesítményük és versenyautóik a legjobb formát hozzák – ez a technikai fejlődés pedig a környezetre is hatással volt. Az átláthatóság kedvéért most a már említett legnagyobb széria, a Formula−1 kapcsán mutatjuk be, hogy milyen negatív hatásai vannak a motorsportnak, valamint azt, hogy mit tesz a motorsport nemzetközi közössége azért, hogy zöldebb legyen a sportág.
Káros szenvedély
A Formula−1 hivatalos környezetvédelmi jelentése szerint a széria 256 000 tonna szén-dioxidot bocsát ki egy szezon alatt. Ennek legnagyobb részét, 45%-ot a versenyhelyszínek közötti utazás és logisztika adja, a versenyek és ezáltal az autók ezzel szemben csak 0,7%-át teszik ki a teljes kibocsátásnak. Természetesen egy-egy verseny is nagy hatással van az aktuális helyszínre, mégis globális szinten az egész éves logisztika az, ami igazán megterheli környezetünket. A versenyautókat ugyanis nagyon magas minőségű üzemanyagok hajtják – hiszen az üzemanyaggyártóknak is tesztelési lehetőséget biztosítanak –, ezek pedig sok esetben kevésbé károsak, mint a mindennapokban használt, sokkal olcsóbb társaik. Ezzel szemben az egyes versenyhelyszínek közötti utazás jóval több energiaforrást vesz igénybe, mint maguk a futamhétvégék. A földi, légi és olykor vízi szállítási módok rengeteg erőforrást igényelnek már csak, ha az üzemanyaghasználatot is nézzük. A versenyautók és a csapatok felszerelésének szállítása Európán belül például csapatonként több teherautót is igényel, ha pedig tengerentúli versenyhétvégékről van szó, repülőkre és hajókra is szükség van a több tonnás felszerelés elszállítására.
De nemcsak maga a széria, hanem a köré épülő iparág is nagy kibocsátással bír. A rajongók versenyhelyszínekre való kijutása, a közvetítési eszközök (például a pályákat körberepülő helikopterek), a reklámtermékekhez felhasznált anyagok és a versenyhétvégéken keletkező hulladék kezelése is mind kihatással van a bolygónkra.
A Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) is felismerte azt, hogy csökkenteni kell a sportág környezetre gyakorolt negatív hatásait. A Formula−1 1950-es indulása óta nemcsak az autók teljesítményében fejlődtek, hanem ebben is – ám még messze a cél.
A zöldülés útján
Ha a példaszériánk, a Formula−1 világát nézzük, rengeteg tervet fedezhetünk fel. Fenntarthatósági stratégiájukban például szerepel, hogy 2025-ig szeretnék zöldebbé tenni a versenyhez fűződő külső tényezőket, így például nagy hangsúlyt fektetnének arra, hogy a rajongókat minél fenntarthatóbb megoldásokkal juttassák el a versenypályákra, emellett pedig a hétvégék alatt felhasznált eszközök, pl. poharak és evőeszközök is újrahasznosítható vagy újrahasznosított anyagból készüljenek. A versenyek tekintetében 2030-ra szeretnék elérni a zéró kibocsátást, mely mind a versenyautókra, mind a versenyek logisztikai hátterére egyaránt vonatkozik. Emellett a garázsok és irodák, melyek a pályák szélén kapnak helyet, a tervek szerint 2030-ra teljesen megújuló energiával működnek majd. A nagy újítások mellett kisebb lépések is születnek: a japán suzukai versenypálya második kanyarában például az idei futamhétvége előtt méhhoteleket telepítettetek a pilóták segítségével, így is növelve azt a zöld területet a pályán, ahol a biodiverzitás épen maradhat.
Szerencsére a zöldítési törekvések nem csupán a példaszériát érintik. Környezetvédelmi jelentésükben meglévő és jövőbeli szériáikra is kiterjesztik környezetvédelmi terveiket és céljaikat. Ezek között szerepelnek, a Formula−1-nél már említett kitűzések, illetve például olyan együttműködések kialakítása, amelyek segíthetik a sportág fenntarthatóbbá tételét.
Az FIA a meglévő és jövőbeli szériáinak zöldebbé tétele mellett kifejezetten a fenntarthatóság jegyében is létrehozott versenykategóriákat. A Formula─E 2014-ben vette kezdetét, és szinte teljesen ugyanazon az alapon nyugszik, mint a Formula−1, azzal a különbséggel, hogy itt százszázalékban elektromos energia hajtja az autókat. A széria szén-dioxid-kibocsátása – beleszámolva a versenyhétvégék logisztikáját és az események felszereltségét – a tavalyi évben 33 800 tonna volt, amely jelentősen kevesebb, mint a fentebb említett versenysorozaté. Természetesen ennek a szériának is rengeteg feljődési lehetősége van még, azonban sokkal jobb alapokkal indulhat.
Akad azonban egy olyan széria, amely még a Formula─E-nél is nagyobb hangsúlyt fektet a fenntarthatóságra. A 2021-ben útjára indult Extreme E a lehető legtöbb szempontból igyekszik minél fenntarthatóbb lenni. A terepen zajló versenyeken elektromos SUV-okkal versengenek egymás ellen a csapatok, nem is akármilyen helyszíneken: a sorozat többek között az amazóniai esőerdőkben és az északi-sarkvidéken is megfordul a szezon során. Ezeket kifejezetten olyan szempontok alapján választják, hogy fel tudják hívni a figyelmet a klímaváltozás okozta gondokra és az ezek ellen folytatott harc fontosságára, emellett támogatást is nyújtanak ezen helyszíneknek a Legacy programjaikon keresztül. A versenyhétvégék logisztikáját az RMS St. Helena hajó segíti, mely úszó paddockként szolgál a hétvégék alatt, emellett az autók szállításában is részt vesz. A hajó környezeti lábnyoma igen alacsony, mivel generátorait és meghajtóegységeit extrém alacsony kéntartalmú dízelüzemmé alakították. A logisztikai bázis mellett kutatóhajó szerepét is betölti, mely a tudósok szállítása mellett konferenciahelyszínt is biztosít az egyes állomások között. A széria összkibocsátása 2022-ben 9,045 tonna szén-dioxid volt.
Az irány jónak tűnik, de vajon tényleg az?
Természetesen továbbra is rengeteg kritika éri a motorsport világát, jogosan, hiszen jelentősen hozzájárul a környezetszennyezéshez – csakúgy, mint bárminemű gépjárműhasználat. Azonban, mivel hatalmas üzleti potenciál veszi körül, ennek a szektornak is fel kell zárkóznia a környezetvédelmi elvárásokhoz, zöldebbé téve meglévő szériáit és bemutatva olyan újakat, amelyek már megfelelnek a fenntarthatósági kritériumoknak. Az autóversenyzés kultuszának úgy tűnik, egyhamar nem szakad vége, azonban remélhetőleg egy olyan szakasza kezdődik, mely bolygónkkal is kíméletesebb.
