Written by

Forró a talaj a lábunk alatt, használjuk ki!

Elgondolkodtató, home_slider| Views: 339

Melyik az az energiaforrás, melynek felfedezése a római időkig nyúlik vissza, és amely bőven fellelhető Magyarországon is?  A Föld belső hőjéből származó geotermikus energia hatékony energiaforrás, melyet széleskörűen hasznosíthatunk a környezet terhelése nélkül.

Már az ókori rómaiak is kihasználták a termálvíz jótékony hatásait, amelyet gyógyászati, háztartási és pihenési célokra használtak fel. Az ókoriak csatornahálózat segítségével juttatták el a vizet a fürdővárosokba, Pompeiben pedig még a háztartások fűtését is termálvízzel oldották meg. Ma a geotermikus energiát leginkább rekreációs célokra, valamint az energetika területén lakások, illetve üvegházak fűtésére használják, továbbá egyre biztatóbb kezdeményezések vannak a villamosenergia-termelésben is.

Hazánk geotermikus adottságai a világviszonylatban is kiválóak. A magyarországi átlagos geotermikus grádiens 5-7 Celsius-fok között mozog, vagyis a Föld belseje felé haladva, 100 méterenként a hőmérséklet átlagosan 5-7 Celsius-fokkal emelkedik. Ez a mutató a világ átlagos geotermikus grádiens értékének 1,5-2-szerese.  A geotermikus energiafogyasztás hazánkban a teljes energiafelhasználás 0,28 százalékát teszi ki.

Ma Magyarországon több mint 900 termálkút üzemel, amelynek mintegy 31 százaléka balneológiai (gyógyfürdőtani) célú, több mint negyedük az ivóvízellátásban hasznosul, és közel fele szolgál fűtésre. Legnagyobb mértékben a mezőgazdaság hasznosítja a geotermikus hőforrást üvegházak és egyéb gazdasági épületek fűtésére, illetve állattenyésztésnél. Magyarországon a geotermikus energiát több település is hasznosítja: Csongrád, Hódmezővásárhely, Kapuvár, Makó, Nagyatád, Szeged, Szentes, Szigetvár, Vasvár távfűtésének kisebb-nagyobb részét geotermikus forrás biztosítja, továbbá országszerte több mint 9000 lakást fűt egyedileg geotermikus hő.

A geotermikus energia nagy előnye, hogy nem függ napsütéstől és évszakoktól, kitermelése pedig viszonylag olcsón megoldható. Magyarországon pedig külön előny, hogy nagy mennyiségben rendelkezésünkre áll ez az energiaforrás. Ezzel szemben a geotermikus energiahasznosítás terjedését lassítja, hogy a kitermelt termálvíznek sok esetben olyan magas az ásványianyag-koncentrációja, hogy az elhasznált, lehűlt víz kezelés nélkül nem engedhető ki a szabadba. Az elhasznált termálvíz földfelszín alá történő visszasajtolás pedig mind beruházási, mind üzemeltetési oldalon olyan jelentős többletköltséget jelent, amelyet a forró víz hasznosítására törekvő vállalkozások nehezen tudnak kitermelni.

A jövő nagy kérdése pedig az, hogy a Föld hője hatékonyan hasznosítható-e a villamosenergia-termelés területén. Ennek előfeltétele, hogy a kitermelt víz, jobban mondva gőz hőmérséklete meghaladja a 100 Celsius fokot, és kellően nagy nyomással törjön fel a Föld mélyéről az áramtermelő turbinák meghajtásához. Ezen a téren a valóban egyedülálló adottságokkal rendelkező Izland jár legelőbb, de több kísérlet indult már Magyarországon is, hogy a talajból előtörő forró gőzt is be tudjuk fogni az áremtermelésbe.

Tavaly szeptemberben megkezdte működését az első hazai kombinált ciklusú, villamos energia és hőtermelő geotermikus erőmű Turán, amely jelenleg egyedülálló létesítmény Közép-Európában. Az erőmű 129 Celsius-fokos vizet hasznosít áram- és hőtermelésre, és várhatóan 800 család egész éves villamos energia szükségletét elégíti majd ki.

Termálfürdők országa

Magyarország igazi termálvíz nagyhatalom, hiszen az ország területének 70 százalékán rejtőznek a talajban termál-, illetve hévizek. Az Európai szabványok szerint termálvíznek a 30 Celsius fok feletti vizek számítanak, amely bőven fellehető hazánkban. Nagy hasznosítói a termálvizeknek a különböző fürdők, melyek népszerű turisztikai célpontok, illetve gyógyászati alkalmazásra is kiválóak. Magyarországon olyan régóta jelen vannak ezek a fürdőhelyek, hogy több földrajzi nevükben is találkozhatunk utalásokkal a meleg felszíni forrásokra, ez is jelzi a természeti kincs hazai megbecsültségét.