Written by

Fejlődés és környezetkímélés egyszerre? Lehetséges!

Elgondolkodtató, home_slider| Views: 259

Csak 2015-ben világszerte 9 millió ember vesztette életét a környezetszennyezéssel összefüggő megbetegedések következtében, ez csaknem az összes halálozás 16 százalékát jelenti. Azaz a víz, a talaj és a levegő szennyezettsége okolható globálisan az egyik legtöbb betegségért és korai elhalálozásáért.

Amennyiben a kormányok és a gazdasági szereplők nem hajlandóak proaktívan fellépni a problémák ellen, akkor a számok 2040-re még tovább fognak romlani. Márpedig a helyzet egyre súlyosabb a fejlődő országok gyors iparosodása, az új technológiák egyre növekvő felhasználása, valamint az új szennyezőanyagok és új gyógyszeripari molekulák megjelenése miatt.

A kérdés tehát, hogy miként vehetjük fel a harcot a környezetszennyezés ellen úgy, hogy közben ne hátráltassuk a gazdasági és társadalmi fejlődést? Lehetséges-e ez egyáltalán?

Szennyezett vizek kezelése: jönnek a mikroszennyező anyagok

Míg a fejlődő országokban a nagy mennyiségben keletkező háztartási és ipari szennyvíz alapvető kezelése is megoldásra vár, addig a fejlett országokban már a mikroszennyező anyagok kiszűrése jelenti az új kihívást. Ugyan a növényvédő szerek, gyomirtó szerek vagy gyógyszermaradványok – kis mennyiségekben találhatók meg a vizekben, de annál károsabbak az élővilágra.

Városfejlesztés: tedd rendbe a barna övezeteket!

Egyes szerves szennyezőanyagok (főként szénhidrogének) és a szervetlen szennyezőanyagok (pl. nehézfémek – ólom, higany, réz, cink stb.) talajkárosító hatása hosszú távon is komoly veszélyt jelent az emberi egészségre, az állat- és növényvilágra. A talaj szennyezettsége a városok fejlődését is visszatarthatja, akadályozza azok bővülését. Így az elkövetkezendő években központi szerepe lesz a régi ipari telephelyek eltávolításának, az ún. barna mezős területek rehabilitációjának. 2040-re a környezeti kármentesítési piac várhatóan eléri majd az évi 4,5 milliárd eurót, vagyis 65 százalékkal emelkedik majd az erre a célra fordítható tőke.

Egészséges levegőt a bel- és kültérben is!

Világszerte súlyos közegészségügyi problémának számít a levegőszennyezés. Előrejelzések szerint 2040-ben 4,5 millió ember korai halálát okozza majd a kültéri levegő rossz minősége és 3 millió ember életét veszélyezteti a beltéri légszennyezettség. A helyzet a fejlődő ázsiai országokban a legsúlyosabb, de a Föld többi területén is komoly a probléma. A lakosság világszerte egyre tudatosabb, az emberek egyre jobban aggódnak a környezetszennyezés miatt, kezdik elutasítani a városi életet. A jövőben egyre nagyobb szükség lesz a hatóságok cselekvésére és a szigorúbb szabályozásokra. 2060-ban a levegőszennyezés becsült gazdasági költsége a Föld GDP-jének 1 százaléka lesz majd.

Néhány kísérlet és megoldás a problémákra

Világszerte számos pilotprojekt indult a problémák megoldására. Például a dániai Aarhus városában, a helyi kórház olyan szennyvíztisztító berendezést fejlesztett, amely 90 százalékkal csökkenti a káros gyógyszermaradványok jelenlétét a vízben. A párizsi metróépítésben pedig a kitermelt földet újrahasznosítják, a szennyezett területeket megtisztítják és ott parkokat, növénnyel beültetett területeket hoznak létre, ezzel javítva a városiak életminőségét.

Dubaiban a hőség miatt, az emberek idejük 80 százalékát odabent töltik, így kiemelten fontos, hogy tiszta legyen a levegő az épületeken belül is. A hotelekben ezért elengedhetetlen a levegő minőségének folyamatos monitorozása beltérben is, így kifejlesztettek egy légminőség-javító berendezést, amely állandóan egy szinten tartja a beállításoknak megfelelően a beltéri levegő minőségét.

Mindez csupán néhány kiragadott példa, ám amennyiben a fenti kísérletek sikeresnek bizonyulnak és tovább fejlesztik őket, ezek a technológiai megoldások jelentős segítséget nyújtanak majd a környezetszennyezés elleni harcban.

Forrás: Veolia.com