Az erdőtüzekkel járó füst hosszú évek óta veszélyezteti a világ számos térségét. Belégzése azonban nemcsak a tüdőt károsítja, hanem komolyabb következményekkel is járhat, például az időskori demencia kialakulásával. Egy 2024 novemberében publikált tanulmány szerint, az erdőtüzek során keletkező finompor jelentősen növeli a betegség kockázatát, különösen az idősebb, hátrányos helyzetű lakosság körében.
Minden részecske számít?
A kutatást a JAMA Neurology közölte. A vizsgálat 12 évet ölelt fel (2008-2019), és több mint 1,2 millió dél-kaliforniai, 60 év feletti ember adatait elemezte. A vizsgálat célja az volt, hogy megtudják, milyen hatással van az idegrendszerre – különös tekintettel a demencia kialakulására – az egyre gyakoribb és intenzívebb erdőtüzek füstje.
A kutatók gépi tanulási technika segítségével becsülték meg a különböző kaliforniai körzetek napi PM2,5-szennyezését (azaz a levegőben lebegő, 2,5 mikrométernél kisebb részecskék koncentrációját), különválasztva az erdőtüzekből származó értékeket a többi forrástól.
Az eredmény számokban bemutatva is sokkoló: az erdőtüzekből származó PM2,5-koncentráció 1 μg/m³-es növekedése is 18%-kal emeli a demencia kockázatát. Ugyanez az arány más eredetű szálló por esetében mindössze 1%!
És hogy miért ilyen óriási a különbség? Ennek oka az lehet, hogy ezek a szemcsék a többi PM2,5-részecskéhez képest nagyobb arányban tartalmaznak oxidatív és gyulladáskeltő vegyületeket, kisebb az átlagos részecskeméretük, illetve lényegesen magasabb hőmérsékleten keletkeznek. Ráadásul a koncentrációjuk napok alatt extrém magas szintre emelkedhet. A hatás összességében tehát nemcsak erősebb, hanem hirtelen is jelentkezik.
A klímaváltozás nem mindenkit sújt egyformán
A vizsgálat szerint az erdőtüzek hatására nagyobb eséllyel alakul ki demencia a 75 évnél fiatalabbaknál, a férfiaknál, valamint a marginalizált társadalmi csoportoknál. Ez az elemzés is megerősíti azt a gyakran hangoztatott tényt, hogy a klímaváltozás nem egyformán érinti a társadalom különböző rétegeit. A szegényeket és az etnikai kisebbségekhez tartozókat általában jóval súlyosabban.
A vizsgált időszakban az 1.223.107 főből álló mintából 80.884 személynél (6,6%) diagnosztizáltak demenciát. A diagnosztizáltak többsége fehér volt, özvegy, nem dohányzott, és nem volt szüksége tolmácsra a vizsgálat során. Ugyanakkor az özvegységet kivéve ezek a jellemzők a teljes vizsgált populációra is jellemzőek voltak.
A természet másik arca
Miközben a természet egyre gyakrabban borítja lángba a tájakat, egy másik oldalon segítséget is nyújt. A Missouri Egyetem kutatói ugyanis egy olyan növényi vegyületet azonosítottak, amely ígéretes lehet a demencia és más idegrendszeri betegségek kezelésében.
A tudósok egy kaempferol nevű antioxidáns hatását vizsgálták, amely megtalálható többek között a kelkáposztában, az endíviában és a bogyós gyümölcsökben. A vegyület az első eredmények szerint védelmet nyújthat az idegsejtek számára, lassíthatja az izomsorvadást, és segíthet megőrizni a motoros funkciókat.
Mindez elsősorban az ALS betegség kapcsán került előtérbe, de a hatásmechanizmusai az Alzheimer- és a Parkinson-kór kezelésében is relevánsak lehetnek. Bár még messze vagyunk attól, hogy a kaempferol gyógyszerként mindenki számára elérhető legyen, a korai pozitív tapasztalatok új reményt adhatnak egy régóta megoldatlan problémára.
Védd a Földet, óvd az elméd!
Egészségünk megőrzéséhez ma már nem elég csupán az étrendünkre figyelni és rendszeresen mozogni. A tudomány egyre inkább arra mutat rá, hogy az agyunk, az idegrendszerünk, sőt, általános jólétünk szorosan összefügg a minket körülvevő környezettel. A levegő, amit belélegzünk, a táj, ami körülvesz minket, és a bolygó, ahol élünk, mind hatással vannak ránk. A jövő egészségpolitikájának ezért nemcsak az egyéni életmódváltást kell támogatnia, hanem a környezeti ártalmak csökkentését is, mert a tisztább levegő és a fenntartható környezet az egyik legfontosabb befektetés lehet az egészségesebb jövőbe.
Források: earth.com , Energiastratégia Intézet
