A levegő az élet alapvető feltétele. Mégis nap mint nap olyan szennyező anyagokat lélegzünk be, amelyek lassan, de biztosan ártanak egészségünknek. A légszennyezés ugyanis nem hirtelen csap le, mint egy természeti katasztrófa, hanem alattomosan és fokozatosan épül fel. Ráadásul hatása nem áll meg az országhatároknál – a szennyeződések világméretű problémát jelentenek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint évente közel 7 millió ember halálát okozza.
A légszennyezés főbb típusai és azok hatásai
A légszennyezés sokkal többet jelent annál, minthogy „rossz a levegő” egy-egy nagyvárosban. Hatása kiterjed az emberi egészségre, az ökoszisztémák működésére és a Föld klímájára is. Nem is gondolnánk, de a levegőben keringő szennyező anyagok akár több száz kilométert is megtehetnek. Így egy ipari üzem kibocsátása nemcsak közvetlen környezetét, hanem távoli területeket is szennyezhet. A WHO szerint a légszennyezettség napjaink egyik legnagyobb globális egészségügyi kockázata. Magyarországon például évente közel 13 ezer ember idő előtti halálát okozza. De milyen anyagok felelősek ezért, és hogyan hatnak ránk? Az alábbiakban a legfontosabb légszennyezőket és azok következményeit vesszük sorra.
Finom részecskék (PM2.5 és PM10)
A mikroszkopikus méretű szálló porok – különösen a PM2.5 és PM10 kategóriába tartozó részecskék – rendkívül károsak az emberi szervezetre. Mivel méretük miatt mélyen bejutnak a tüdőbe, sőt a véráramba is, belélegzésük növeli a légzőszervi és szív-érrendszeri betegségek, valamint a tüdőrák kockázatát. A légszennyezettség egyik legfontosabb mutatója éppen a PM2.5-koncentráció. Ezek az apró részecskék világszerte jelen vannak, és különösen a nagyvárosi, iparosodott térségekben halmozódnak fel. Az Európai Unióban a PM2.5 éves egészségügyi határértéke 25 mikrogramm köbméterenként (μg/m³), míg a WHO ennél szigorúbb, 5 μg/m³-es határértéket javasol. Egy átfogó amerikai kutatás kimutatta, hogy ha a PM2.5 éves átlagos koncentrációja meghaladja az 5 μg/m³-t, az már észrevehető növekedést eredményez a halálozások számában. A koncentráció emelkedésével pedig ez a kockázat tovább fokozódik.
Nitrogén-oxidok (NOx)
A közlekedés és az ipari tevékenységek során keletkező nitrogén-oxidok – elsősorban a nitrogén-dioxid (NO2) – irritálják a légutakat, és légzőszervi megbetegedéseket okozhatnak. Ezen kívül szerepet játszanak a savas eső kialakulásában, amely károsítja a talajt és a vizek élővilágát. A NOx-gázok továbbá a levegőben található egyéb szennyező anyagokkal reakcióba lépve súlyosbítják a szmogot is. Ez elsősorban városi környezetben jelent komoly egészségügyi problémát.
Szén-dioxid (CO2)
A szén-dioxid önmagában nem minősül mérgező gáznak, azonban a fosszilis tüzelőanyagok elégetésével kibocsátott hatalmas mennyisége az éghajlatváltozás egyik fő mozgatórugója. A légkörben felhalmozódva felerősíti az üvegházhatást, ami a globális hőmérséklet emelkedéséhez vezet. Ennek következményei – például az extrém időjárási jelenségek, szárazságok és a tengerszint emelkedése – közvetetten hatással vannak az emberi egészségre, mivel növelik az élelmiszer- és vízhiány, valamint a fertőző betegségek terjedésének kockázatát.
Kén-dioxid (SO2)
A széntüzelés és a nehézipar melléktermékeként a levegőbe kerülő kén-dioxid rendkívül irritáló hatású, különösen az asztmában és más légúti betegségekben szenvedők számára. A nitrogén-oxidok mellett a savas eső egyik fő előidézője, amely hosszú távon károsítja a termőföldeket, rombolja az épületeket és pusztítja a növényzetet. A kén-dioxid emellett gyorsítja a troposzférikus ózonképződést, ami további egészségügyi problémákat okozhat.
Talajközeli ózon (O3)
Míg a sztratoszférában található ózon elengedhetetlen a Nap káros ultraibolya sugárzásának szűréséhez, a földközeli rétegben már komoly veszélyforrást jelent. Az ipari kibocsátás és a gépjárművek által kibocsátott gázok fotokémiai reakciói során keletkező ózon erőteljes légzőszervi irritáns: súlyosbítja az asztmát és a krónikus légúti betegségeket. A nyári hónapokban, különösen a nagyvárosokban, gyakran alakulnak ki magas ózonszintű időszakok, amelyek érezhetően rontják a levegő minőségét.
Metán (CH4)
A metán az egyik legismertebb üvegházhatású gáz, amely a szén-dioxidnál mintegy 25-ször erősebben hozzájárul a globális felmelegedéshez. Főként mezőgazdasági tevékenységek – például a szarvasmarhatenyésztés és a rizstermesztés –, valamint a hulladéklerakók, és az olaj- és földgázkitermelés révén jut a légkörbe. Bár közvetlenül nem káros az emberi egészségre, jelenléte elősegíti az ózonképződést és felgyorsítja az éghajlatváltozást.
A klímaváltozással való összefüggések
Számos kutatás szerint a légszennyezés nem csupán a levegő minőségét rontja, hanem felgyorsítja a klímaváltozást is. Az ipari kibocsátások, a fosszilis tüzelőanyagok égetése és a közlekedésből származó szennyező anyagok növelik az üvegházhatású gázok koncentrációját, ezáltal közvetlenül befolyásolják a Föld hőháztartását is. Míg egyes részecskék elnyelik a napsugarakat, mások visszaverik azokat, ezzel megzavarva az éghajlat természetes működését. Ráadásul a melegebb időjárás, amelyet részben szintén ezek a kibocsátások okoznak, tovább fokozza a problémát. Szélsőségesebb hőhullámokat, súlyosabb erdőtüzeket és intenzívebb szmogot eredményez.
Ahogyan a légszennyezés fokozza a klímaválságot, úgy a klímaválság is visszahat a légszennyezésre. A magasabb hőmérséklet és a folyamatosan változó időjárás tovább rontja a levegő minőségét. Ez egy olyan ördögi kör, amelyből változás nélkül egyre nehezebb kiszállni. A megoldás egyszerre kell, hogy szolgálja a klímavédelmet és a levegő tisztítását, mert a kettő nem választható el egymástól.
A légszennyezés gazdasági következményei
A légszennyezés nem csupán környezeti és egészségügyi kérdés, hanem súlyos gazdasági következményekkel is jár, amelyek évről évre jelentős pénzügyi károkat okoznak.
Az ENSZ becslése szerint a légszennyezés miatti gazdasági kiesés évente több ezer milliárd dollárt jelent, ami a globális GDP közel 5%-át teszi ki. Ez az összeg szinte felfoghatatlan, de a legkézzelfoghatóbb következménye a teher, amely az egészségügyi rendszereket sújtja. A rossz levegő miatt ugyanis egyre többen kényszerülnek betegszabadságra, csökken a munkavállalók produktivitása, és egyes régiókban a korai halálozások is érzékelhető mértékben befolyásolják a munkaerőpiac kínálatát.
A levegőminőség közvetlen hatással van a gazdasági növekedésre is: kutatások szerint a PM2.5 szállópor-koncentráció mindössze 1 μg/m³-es növekedése akár 0,8%-os GDP-csökkenést is eredményezhet, ami különösen az alacsony jövedelmű országokat érintené súlyosan. A mezőgazdasági termelés is megsínyli a szennyezett levegőt: a káros gázok és finom részecskék a talajba kerülve csökkentik a terméshozamot, míg az ipari szektorban a légszennyezettség miatt bevezetett korlátozások, például szmogriadók vagy kibocsátási kvóták, szintén visszavethetik a termelést.
A jó hír, hogy a levegőminőség javítása nemcsak lehetséges, hanem gazdaságilag is megtérülő lépés: a fejlett légszennyezés-monitorozás, a zöld energiaforrások elterjedése és a szigorúbb kibocsátási szabályok nemcsak a környezetet védik, hanem hosszú távon csökkenthetik a gazdasági terheket is. Az országok vezetőinek azonban nem kis kihívással kell szembenézniük: egyensúlyba kell hozniuk a gazdasági növekedés és a tiszta technológiákba való beruházás prioritásait.
Példák a nagyvilágból
A világ nagyvárosai és országai eltérő eredményeket értek el a légszennyezés csökkentésében. A WHO adatai szerint globálisan mindössze a városok 17%-a felelt meg az egészségügyi határértékeknek, és a világ népességének 99%-a szennyezett levegőt lélegez be minden egyes nap.
Az Európai Unió célja, hogy 2030-ra 55%-kal mérsékelje a légszennyezés egészségügyi hatásait. Jelenleg azonban csak Észtország, Finnország, Görögország és Olaszország halad jó úton a kibocsátáscsökkentési kötelezettségek teljesítéséhez, míg a többi tagállamnak további intézkedéseket kell bevezetnie.
Világszinten hét ország – Ausztrália, Bahama-szigetek, Barbados, Észtország, Grenada, Izland és Új-Zéland – már teljesíti a WHO által meghatározott 5 µg/m³ PM2.5-határértéket. Ezzel szemben egyes országok – például Csád (91,8 µg/m³), Banglades (78,0 µg/m³), Pakisztán (73,7 µg/m³), a Kongói Demokratikus Köztársaság (58,2 µg/m³) és India (50,6 µg/m³) – súlyosan túllépik ezt a szintet.
A városok szintjén Byrnihat (India) volt a világ legszennyezettebb nagyvárosa, ahol az éves átlagos PM2.5-koncentráció 128,2 µg/m³ volt. Ezzel szemben a világ legtisztább városa Mayaguez, Puerto Rico, ahol az éves PM2.5-szintet mindössze 1,1 µg/m³-ra mérték.
Lehetséges megoldások
Az elektromos járművek térnyerése világszerte csökkenti a közlekedési eredetű szennyezéseket. A belső égésű motorokkal ellentétben ezek nem bocsátanak ki nitrogén-oxidokat vagy PM2.5-részecskéket, amelyek terhelnék a levegőt.
A nap- és szélenergia széleskörű alkalmazása is jelentős változást hozhat, mivel mérsékli a fosszilis tüzelőanyagok égetéséből származó kibocsátásokat. A széntüzelés visszaszorítása az ipari szennyezés egyik legfőbb forrását szüntetné meg. A megújuló energiára való áttérés elősegíti az elektromos hálózatok tisztulását és támogatja az országok energiafüggetlenségét is.
A fenntartható mezőgazdasági technológiák is fontos szerepet játszanak, hiszen a hagyományos műtrágyák és az ipari állattartás óriási ammónia- és metánkibocsátást eredményeznek. A precíziós gazdálkodás vagy a regeneratív földhasználati módszerek csökkenthetik a mezőgazdasági eredetű szennyezést és fenntarthatóbb élelmiszertermelést biztosíthatnak.
Világszerte egyre több ország hoz intézkedéseket a légszennyezés csökkentésére:
- Mexikóváros szigorú közlekedési szabályokat vezetett be, például rendszámalapú forgalomkorlátozásokat, amelyek mérsékelték a forgalomból eredő szennyezést.
- Ruanda és Kenya olyan bioetanol-alapú tűzhelyeket népszerűsít, amelyek csökkentik a hagyományos, füsttel járó tüzelőanyagok használatát.
- Peking az elmúlt években jelentős előrelépést tett a széntüzelés visszaszorításában, ami érezhető javulást eredményezett a levegő tisztaságában.
- A Kirgiz Köztársaság nemzeti szintű intézkedéseket vezetett be, köztük egy forgóalap létrehozását a tiszta fűtés támogatására, hogy csökkentse a szilárd tüzelőanyagok okozta légszennyezést.
- Egyiptom és Törökország finanszírozási pályázatokat indított el, amelyek célja a kibocsátáscsökkentési projektek támogatása és az ipar átalakítása.
- Óceánia térségében a városok 57%-a teljesíti a WHO határértékeit. Különösen Új-Zéland és Ausztrália emelkedik ki a szigorú levegőminőségi szabályok és a fenntartható energiaforrásokra való fokozatos átállás révén.
A légszennyezés nem egy távoli, elméleti probléma – minden egyes lélegzetvétellel hatással van ránk. Számos ország már bizonyította, hogy a levegő tisztán tartható, ha megvan hozzá a cselekvés iránti elkötelezettségünk mind egyéni, mind társadalmi szinten. A valódi kérdés ma már nem az, hogy szükség van-e változásra, hanem az, hogy elég gyorsan cselekszünk-e.
Források: WHO , European Commission , The Lancet , IQAir , Világbank , IEA , Telex , WELL
