A textil-, illetve a divatipar az olajszektort követően a második legszennyezőbb iparág. A globális üvegházhatású gázkibocsátás 10 százaléka a ruha- és cipőgyártás számlájára róható fel. Egy átlagos európai lakos ruhavásárlása 40 százalékkal nőtt az elmúlt évtizedekben, aminek hátterében a tömeggyártás és az alacsony árak elterjedése áll. Tudatos fogyasztói hozzáállással egyaránt csökkenthetjük az ipar okozta környezeti károkat és saját anyagi ráfordításunkat.
Évente félmillió tonna mikroműanyag kerül az óceánokba a műszálas szövetek mosása révén. Egyetlen póló előállításához 2700 liter víz szükséges, mely egy ember 2,5 évi ivóvízigények felel meg. A textilipar számos mérgező anyagot használ termékei előállításához, ami nem csupán a környezetet, hanem az általában rossz körülmények között, alacsony bérek mellett dolgozó, gyakran kiskorú munkások egészségét is károsítja.
Mit tehetnek a gyártók?
A textilipar környezetre és társadalomra gyakorolt negatív hatásait a gyártók több módon is csökkenthetik. Fontos, hogy az alapanyag megbízható forrásból származzon, olyan beszerzőtől, akinek számít a fenntarthatóság és a dolgozók munkakörülményei. Az ő felelősségük továbbá, hogy a fenntartható, kevés vizet igénylő nyersanyagokkal dolgozzanak, törekedjenek az alternatívák, például a vegán bőr használatára, a textilek újrahasznosítására. Fenntarthatóbb megoldást jelent, ha az alapanyagokat helyi termelőktől szerzik be, és kihasználják a helyiek szaktudását, amivel lerövidíthetik a gyártási folyamatot.
Idén is készült felmérés a divat fenntarthatóságáért, méltányosságáért és átláthatóságáért küzdő globális mozgalom, a Fashion Revolution által. A Fashion Transparency Index a világ 250 legnagyobb divatmárkáját vizsgálta és rangsorolta aszerint, hogy milyen információkat osztanak meg a társadalmi és környezetvédelmi gyakorlatukról. A kutatás célja, hogy a világmárkákat átláthatóságra ösztönözze. Fontos, hogy a transzparencia nem egyenlő a fenntarthatósággal, azonban e nélkül lehetetlen lenne elérni, hogy a cégek elszámoltathatók és tisztességesek legyenek. A felmérésből kiderült, hogy több márka is javított az egy évvel ezelőtti pontszámán, azonban lesújtó, hogy egyetlen márka sem érte el a maximális százalékpontot, sőt, 20 nagy márka 0 százalékos minősítést ért el.
Kép forrása: Fashion Revolution Facebook oldala
A Fashion Revolution szerint a legnagyobb divatmárkák még mindig nagyon kevés információt közölnek a környezeti és társadalmi törekvéseikkel kapcsolatban. A kutatás résztvevőinek mindössze 11 százaléka közölt adatot az alapanyagok beszállítóival kapcsolatban, és csupán 14 százalékuk tette közzé, hogy összesen mennyi terméket állítanak elő évente. A vizsgált vállalatok 99 százaléka nem hozta nyilvánosságra, hogy dolgozói megkapják-e a tisztességes béreket, és csak 3 százalékuk nyilatkozott a járvány alatt elbocsátott munkavállalóik számáról.
Mit tehetnek a fogyasztók?
Naivitás volna azt gondolni, hogy kizárólag a gyártók vannak hatással környezetünkre. Fogyasztóként is számos módja van a divatipar káros hatásainak csökkentésére. Törekedjünk arra, hogy ruháinkat minél több ideig használjuk, ha valamilyen kár éri azokat, próbáljunk rajtuk javítani, megvarrni, befoltozni stb.
Sokan ahhoz szoktunk, hogy némely ruhadarabokat egy használat után betesszük a mosógépbe. Amennyiben nem alsóneműről, vagy higiéniai szempontból jelentős, illetve piszkos ruháról van szó, nem kell egyből szennyesbe rakni. A mosások csökkentésével vizet, energiát és időt is spórolhatunk magunknak, míg a ruha anyaga sem kopik el olyan gyorsan, és a lefolyó vizet sem szennyezzük mosószerrel. A mosógépek által használt energia 90 százalékát spórolhatjuk meg, ha alacsonyabb hőfokon mosunk. Az esetek többségében elég 30-40 fokon és alacsony fordulatszámon tisztítani a textileket.
A fast fashion üzletek helyett választhatunk alternatív módot a ruhák beszerzésére. Egyre több csoport jelenik meg a közösségi oldalakon, ahol kedvező áron vehetünk használt ruhát egészen a gyermekméretektől a felnőtt darabokig. Sokan nem pénzt, hanem más ruhadarabot kérnek cserébe, mellyel a mindkét félnél feleslegessé vált ruházat élettartama meghosszabbodik. A fenntartható szemléletmód terjedésével egyre divatosabbá válik a másodkéz üzletekben való vásárlás. Főleg a fiatalok mutatnak nagyobb a hajlandóságot a másodkéz ruhaüzletekre való áttérésre. Egy 2015-ös Eurobarometer kutatásból kiderült, hogy a magyar fogyasztók 42 százaléka vásárolna használtan ruházatot.
A kinőtt vagy kiselejtezett ruhadarabjainkat nem szükséges kidobnunk, hiszen másnak hatalmas szüksége lehet az adott darabra. Különféle szeretetszolgálatokon és szervezeteken keresztül rászorulóknak adományozhatjuk holmijainkat, mellyel nem csupán embertársainkon segíthetünk, hanem a textilek élettartamának elnyújtásával a Föld szennyezését is visszaszoríthatjuk.
Forrás: glamour.hu, livingcircular.veolia.com
