Written by

Járványhelyzet és klímavédelem, mi az összefüggés? A pandémia környezeti hatásairól – röviden.

Egyéb, Egypercesek, home_slider| Views: 349

2019 vége óta élünk együtt a koronavírus-járvánnyal, jelentős korlátozásokkal és eddig sosem tapasztalt pandémiás helyzettel. Terjedésével együtt sorra jelentek meg azon cikkek, amelyek párhuzamba állították az intézkedések következtében csökkentő károsanyag kibocsátást a klímakrízissel. Egyesek azt állították, hogy lehetnek pozitív hozadékai a pandémiának környezetünkre, míg mások a negatív hatásokról beszéltek. Azt viszont nem tagadhatjuk, hogy megváltozott életünk, illetve a klímaváltozás továbbra is az egyik legfontosabb kihívás, amellyel szembe kell néznünk.  

2019 decemberében jelent meg a Kínában az új típusú világjárvány, ami 2020 márciusára már minden Európai Uniós tagállamban azonosítható volt. A fertőzések emelkedése miatt minden ország a szigorítások mellett döntött. Sok helyen azonnal felértékelődött az otthoni munkavégzés lehetősége, kijárási korlátozások léptek érvénybe. A városok nyüzsgése és sebessége érezhetően mérséklődött, a lakosság legnagyobb része alig hagyta el otthonát.  

 Mindennek következtében, szinte azonnal észrevehető pozitív hozadék légszennyezettség csökkenése volt, a környezet fellélegezhetett. A WHO adatai alapján évente 7 millió ember halála hozható összefüggésbe a légszennyezéssel, és a városi lakosság 80 százaléka kitett a rossz minőségű, egészségtelen levegőnek. Az EU felmérései alapján, Magyarországon is évi, közel 14 ezer életet követel a légszennyezettség. A WHO becslése alapján, egyedül Kínában több mint 50 ezer ember életét mentette meg egy év alatt a mérgező gázok, szállópor kibocsátásának csökkenése.

Bár a légszennyezés, a fény- és zajszennyezés visszaesése előnyös volt a környezet és az emberi egészségére nézve, ugyanakkor fenntarthatósági szempontból negatív hozadékai is vannak a pandémiának.

A számottevően megnövekedett online vásárlással és ételrendeléssel az egyszer használatos csomagolóanyagok mennyisége is hatványozottan több lett a korábbi évek átlagához képest.  Az élelmiszer-kiskereskedelemben pedig a felhasznált műanyag zacskók száma is szignifikánsan megugrott.  

A nemzetközi szinten lelassult ellátási láncok és lecsökkent szállítási kapacitások, valamint az exportpiacok kiesése miatt pedig nagyobb mennyiségben került a felhasználhatatlan hulladékok közé az eladhatatlan zöldség, gyümölcs, tej, hal és egyéb szerves hulladék. Mindez megnövelte az üvegházhatású gázok koncentrációját a légkörben.

Elvétve esik róla szó a lockdown-nal összefüggésben, de sajnos igaz: mivel őrzés nélkül maradtak az erdők, szárazföldi és vízi természetvédelmi területek, megnövekedett erdőirtáshoz, orvvadászathoz és –halászathoz vezetett.

További vészjósló adalék a mindennapok szerves részévé váló viseletünk, az orrunkat és szánkat eltakaró maszk környezetre gyakorolt hatása. A WHO 2020-as mérései alapján ugyanis havonta nem kevesebb, mint 89 millió orvosi maszk került felhasználásra, amely az eddigi egészségügyi felhasználás sokszorosa.  Az egyszer használatos kesztyűkkel bővülve és a fertőtlenítőszerek túlzott használata hosszú távra lenyomatot hagy az óceánok, tavak, folyók vizein. Ezen termékek gyártásának növekedése újfajta környezetvédelmi problémát okozott: az eldobott maszkok, kesztyűk már számos, természetközeli helyen megtalálhatóak az emberi tevékenységek után, ami a mikroműanyagok új jellegű megjelenését hozhatja. Ez rendkívül káros a vízi madarakra, illetve a többi élőlényre is, aki otthonának tekinti a folyókat, tavakat, tengereket, óceánokat.

Bár úgy tűnik, a járványhelyzet hamarosan véget ér, továbbra és óvjuk egészségünket és a környezetünk érdekében is legyünk körültekintőek:

  • Ne pazaroljuk az ételt!
  • Gyűjtsük szelektíven a hulladékot!
  • Vigyázzunk a környezetünkre!
  • Ne szemeteljünk!
  • Tudatosan vásároljunk!

Források: www.real.mtak.hu, www.who.int