Written by

Fánkot a világnak!

Egyéb, home_slider| Views: 104

Megoldások poszt-Covid időkre

Hollandia fővárosa, Amszterdam már a járvány utáni időkre is gondol és egy olyan gazdasági modellből merít inspirációt, melyet az amerikai fánkok után „doughnut economics”-nak neveztek el. A világ nagy városai által vezetett mozgalom a környezeti és társadalmi igazságosságot ötvözi.

A Covid-19 járvány kendőzetlenül mutatta meg nekünk gazdasági modelljeink törékeny mivoltát, melyek nem mindig képesek megfelelni a környezeti és társadalmi igazságosság követelményeinek. Az egészségügyi, társadalmi és gazdasági krízis tükrében a köztisztviselők új megoldásokat keresnek – és úgy tűnik, ez a fánkokban rejtőzhet. Amszterdam nem átallja elfogadni a kihívást, amit bizonyít az, hogy a főváros 2020. április 8-án bejelentette a névadó gazdasági modellen alapuló helyreállítási tervét.

A Kate Raworth (közgazdász és az Oxfordi Egyetemen tanító professzor) által kifejlesztett elmélet fánk-formájú modelljében azok az emberek, akiknek nem áll módjukban az olyan alapvető szükségletek kielégítése, mint a hozzáférés az egészségügyhöz, oktatáshoz, tiszta ivóvízhez stb., a fánk közepén lévő lyukban helyezkednek el. A külső kör a „gazdasági plafont” jelképezi, azaz azokat a határokat, amelyeket nem szabad átlépnünk, ha a természetes erőforrások fenntartására törekszünk.

A két gyűrű közötti terület az a rész, melyben úgy őrizzük meg a bolygót, hogy közben az emberek alapvető igényei sem szenvednek hiányt.

Körkörös gazdaság 2050-re

A holland város támogatására Kate Raworth felvázolta azokat a területeket, melyeket a modellje alapján felül kell vizsgálni. Az így kialakított terv magában foglalja többek között a város hulladékkezelésében történő változtatásokat, az élelmiszerpazarlás ellen tett nagyobb erőfeszítéseket, valamint a fenntarthatóbb építkezéseket. Annak érdekében, hogy a város 2050-re teljes mértékben a körkörös gazdaságra állhasson át, Marieke van Doorninck polgármester-helyettes már össze is hívta a megválasztott tisztviselőkből, városi polgárokból és szakértőkből álló testületet – az Amszterdami Fánk Koalíciót.

Az első találkozó rögtön rá is világított például arra a tényre, hogy a lakbér kifizetése után a városi lakosok 20%-a már nem teheti meg, hogy a fentebb említett alapvető szükségletekre költsön. Az építkezés tekintetében pedig megállapították, hogy a házakat legnagyobb részben az amszterdami kikötőn keresztül importált anyagokból építik fel, ami növeli a város károsanyag kibocsátását, ezért az építészeket a jövőben beton helyett a fa használatára fogják buzdítani. Ez azért is fontos, hogy küzdjenek a spekuláció ellen, hiszen a lakások nem csak azért drágák, mert kevés van belőlük. Nagyon sok befektetési lehetőség után kutató tőke áramlik szerte a világban, és mivel jelenleg az ingatlanokat tartják a legjobb beruházásnak, ez felfelé hajtja az árakat.

Globális mozgalom

Amszterdam nincs egyedül az elképzeléseivel. A világ 37 metropoliszában – úgy mint Los Angelesben, Párizsban, Szöulban, Lisszabonban, Osloban, Montrealban, Milánóban és Athénban – a C40 Cities elnevezésű globális hálózat tagjai a Kate Raworth modelljén alapuló egészséges, méltányos és fenntartható gazdasági fellendülést követelnek.

Napirendjükön a következők vannak: fenntartható és alacsony szén-dioxid kibocsátású poszt-Covid gazdaságok létrehozása, a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése és a környezetünkhöz fűződő kapcsolatunk jelentős javítása.

Forrás: livingcircular.veolia.com