Gyakran hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a környezeti problémák már jól ismert és kiszámítható forgatókönyvek szerint zajlanak. Kínában például évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen tényként kezelték a szakemberek, hogy a mezőgazdasági eredetű nitrogénszennyezés a csapadékos, folyókban gazdag déli területek sajátossága. Egy új kutatás azonban arra figyelmeztet, hogy a klímaváltozás hamarosan felülírja ezeket a földrajzi szabályokat. A felmelegedés és a szélsőséges időjárás hatására a szennyezési gócpontok rohamos tempóban tolódnak át az északi, száraz és félszáraz régiókba, olyan krízist idézve elő, amelyre a helyi intézményrendszer egyáltalán nincs felkészülve.
Bőséges csapadék következménye
A folyamat megértéséhez egy egyszerű mezőgazdasági törvényszerűséget kell alapul vennünk: a növények által fel nem szívott nitrogén nem párolog el. A talajban gyülemlik fel, amíg a csapadék be nem mossa a folyókba, tavakba és víztározókba. Kína déli részén a sűrű vízhálózat és a rendszeres esőzések miatt ez a bemosódás évtizedek alatt a régiót a nitrogénszennyezés gócpontjává tették. Eközben az északi területek száraz klímája egyfajta természetes védőpajzsként működött. A kevesebb eső kevesebb lefolyást eredményezett, így a nitrogénszennyezés egyszerűen nem jutott el a vizekig.
A nitrogénszennyezés fő forrása a műtrágya. A természetes vizekben a megnövekedett mennyiségű nitrogén algák elburjánzásához vezethet (eutrofizáció), amelyek mérgezőek lehetnek, illetve hozzájárulhatnak a vízi élettel összeegyeztethetetlen oxigénhiányos zónák kialakulásához. A talajban a túlzott nitrogén pedig növeli a savasságot, veszélyeztetve az arra érzékeny növényzetet.
Időzített bomba a kiszáradt talajban
A Kínai Tudományos Akadémia Talajtudományi Intézetének munkatársai, Xia Yongqiu professzor vezetésével bebizonyították, hogy ez az észak-déli egyensúly rendkívül törékeny. A hőmérséklet emelkedése ugyanis drasztikusan felgyorsítja azokat a kémiai reakciókat, amelyek a földben rejlő nitrogént víz által szállítható formává alakítják, hogy a víz magával tudja vinni.
A valódi veszélyt mégis a megváltozó csapadékeloszlás hozza el. Az egyre melegebb klíma miatt az intenzív viharok és heves esőzések megszokottá válnak a száraz északi vidékeken is. Ezeken a területeken a fel nem használt nitrogén hosszú évek óta halmozódik a földben, hiszen eddig hiányzott az a vízmennyiség, ami kimoshatta volna. Amikor hirtelen lecsapnak a kiadós esők, olyan lefolyási útvonalakat nyitnak meg, amelyek korábban teljesen el voltak vágva a vízhálózattól. A felgyülemlett anyag így nem fokozatosan, hanem egyetlen hatalmas rohammal zúdul majd az édesvizekbe.
Drasztikus ugrást mutatnak az előrejelzések
A kutatók elemzésüket a Zhiyuan mezőgazdasági diffúz szennyezésmodellre alapozták, amely 1485, Kína-szerte gyűjtött terepi megfigyelésen alapul. A számok riasztó jövőképet festenek: jelenleg a déli régió évente nagyjából 0,31 teragramm mezőgazdasági nitrogént enged az óceánba, ami majdnem a kétszerese az északi 0,16 teragrammnak.
A század közepére azonban ez az arány gyökeresen megváltozhat. Míg délen a kibocsátás stagnálni vagy enyhén csökkenni fog, addig északon mérsékelt felmelegedés esetén is csaknem 20 százalékos, borúlátóbb forgatókönyvek mellett pedig több mint 50 százalékos emelkedés várható. A Hai-folyó vízgyűjtője kiemelten sebezhető, itt az előrejelzések akár 88 százalékos megugrást is elképzelhetőnek tartanak.
Két régió, két teljesen eltérő stratégia
A tanulmány legfontosabb üzenete, hogy az egységes megoldások már nem elegendők. Északon a kutatók az időjáráshoz igazodó trágyázási ütemterveket, szabályozott felszabadulású műtrágyákat, valamint kisebb mennyiségű, időben elosztott műtrágyázást javasolnak. A fő cél, megakadályozni, hogy a viharok érkezése előtt nagy mennyiségű nitrogén halmozódjon fel.
Délen a hangsúly nem a lefolyás megakadályozásán van, hanem inkább vízhálózat természetes tisztítóképességének megőrzésén. A vegyszerhasználat visszafogása mellett elengedhetetlen a part menti vizes élőhelyek rehabilitációja, a vízi növényzet okos kezelése, és olyan elosztott rendszerek kiépítése, amelyek még azelőtt csapdába ejtik a szennyezést, hogy az a folyók alsó szakaszára érne.
Globális figyelmeztetés a mezőgazdaságnak
A jelenség messze túlmutat a vizsgált ország határain. A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy pontosan ugyanez a rejtett veszély fenyegeti a világ többi nagy, szárazföldi mezőgazdasági régióját is, az észak-amerikai Nagy-síkságtól egészen az ausztrál búzaövezetig. A fenyegetés pontos mértékének és a védekezés leghatékonyabb módjainak meghatározásához azonban mindenhol célzott, a helyi viszonyokra szabott vizsgálatokra van szükség.
Forrás: Earth.com
