Written by

Zöld városok: városi méhészet és rovarhotelek

Elgondolkodtató, home_slider| Views: 414

A méhek és egyéb rovarok kiemelkedő szerepet játszanak az ökoszisztéma kiegyensúlyozott működésében, azonban az emberi tevékenység hatására természetes élőhelyük egyre csökken. Ezt felismerve alakult ki a városi méhészkedés és a rovarhotelek elhelyezése. Mindkét kezdeményezés nagyban hozzájárul, hogy a nagyvárosok dinamikusabban élhessenek együtt a természettel.

Veszélyben a virágokat beporzó rovarok

A tavasz beköszöntével egészen nyár végéig a virágba boruló növényeket rovarok látogatják meg, az értékes táplálékként szolgáló nektár miatt, miközben a virágok beporzását is elvégzik. Munkájuk nélkülözhetetlen, hiszen a vadontermő virágos növények 87%-a, míg termesztett növények 85%-a rovarbeporzású. Feladat számottevő részét – majdnem 90%-át – a méhek végzik, mellettük lepkék, legyek és dongók is jelentős szerepet vállalnak.

Kevésbé ismert tény, hogy a mézet termelő házi méheken kívül a magányos vagy vadméhek is nagyban hozzájárulnak növényeink beporzásához. Ezek a fajok nem kolóniákat alkotnak, hanem földbe ásott üregekben, fák repedéseiben egyedül telepednek le. Ők felelnek a vadnövények szinte teljes beporzásáért, mivel a mézelő méheket legtöbbször irányítottan viszik ki a megfelelő méhlegelőre.

Az emberi tevékenység a rovarok világára is nagy hatást gyakorol. Egyre nagyobb területet hasznosít a mezőgazdaság és az állattenyésztés, amelynek következtében kevesebb vadnövényes mező marad természetes élőhelyként. Ezen felül a rendszeres szántás, kaszálás a magányos méhek és egyéb hasznos rovarok menedékeit károsítják. A mezőgazdaságban fokozott növényvédőszer használata is jellemző, ami ugyan csak a populáció csökkenését eredményezi.

Mindezek következtében az ökoszisztéma megfelelő működéséhez nélkülözhetetlen rovarok száma drasztikusan lecsökkent az elmúlt 20 évben, a tendencia folytatásával pedig veszélybe kerülhet a globális biológiai sokszínűség.

Zöld városok a méhek védelmében

A városi méhészkedés első hallásra nagyon meglepőnek tűnhet, de a városok viszonylag széles növényi biodiverzitása kiváló környezetet teremt a beporzók számára. A mezőgazdasági területekhez képest a rovarölőszerek használata is visszafogottabb, ami szintén pozitív tényező. A szlovén főváros a legjobb példa, hogy hogyan lehet kivitelezni ezt a szokatlan tevékenységet: Ljubljana 14 közintézményének, irodaépületének tetején kaptárok találhatóak, amelyek hemzsegnek a mézelő méhektől. A városban közel 300 méhész él, akik önkéntes alapon gondozzák és felügyelik a kolóniákat. A városvezetés fontos koordinációs és fejlesztési szerepet vállal magára a program kezdete óta, a zöldterületek növelésével, virágok és fák ültetésével megfelelő környezetet hoztak létre a rovarok számára. Méhészekkel együttműködve szervezik meg a teendőket, valamint lakossági tájékoztatást is végeznek. A kezdeményezés 2014-ben kezdődött és azóta is töretlen népszerűségnek örvend, emellett közrejátszott abban is, hogy Ljubljanát 2016-ban Európa Zöld Fővárosának választották.

Rovarhotelek a városokban

A világon egyre több nagyvárosban, köztük Budapesten is helyeznek el rovarhoteleket. Ezek olyan dobozok, amelyeknek az elkülönített részeit különféle fadarabokkal, üreges szárú növényekkel és más természetes anyagokkal töltenek fel. Egyik oldalon nyitott, így a rovarok könnyen be tudnak szállni. Célja, hogy menedéket és szaporodási helyet biztosítson a vad méhek és hasznos rovarok számára. Ezek a kezdeményezések nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy ne csak az ellenőrzött, gondozott méhkolóniák tudjanak fennmaradni, hanem a vadonélő társaik is.

Városokon kívül a magánkertek is nagy hasznát tudják venni a rovarhoteleknek, amelynek segítségével az udvarba lehet szoktatni a hasznos rovarokat. Összeállításuk egyszerű, de a boltokban is be lehet szerezni egy előre összeszerelt változatot.

Érdemes beszerezni egyet, ugyanis ezek az eszközök is jelentősen hozzájárulnak a Föld ökoszisztémájának fennmaradásához és megerősítéséhez.

Forrás: Greendex, Sokszínű vidék, Hello vidék