Az energetikai szolgáltatásokhoz való hozzáférés a mai napig nem mindenki számára adott az Európai Unióban. A probléma a fűtés terén a legkirívóbb. Az otthonok nem megfelelő fűtése, rossz minőségű és szennyező tüzelőanyagok használata a környezetre, a levegőminőségre az egészségre is rossz hatással van. Az energiaszegénység felszámolása egyszerre jelent szociális és környezetvédelmi kihívást.
Az energiaszegénység egy komoly társadalmi kihívás, amely ugyanakkor környezeti követkeményekkel is jár. Mivel az egyes országok adottságai és az elérhető adatok is nagyon eltérőek, az Európai Unió arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a jelenséget helyi szinten határozzák meg és mérjék.
Alapvetően akkor beszélünk energiaszegénységről, amikor akadályozva van a modern energetikai szolgáltatásokhoz való hozzáférés. Egy háztartást akkor nevezünk energiaszegénynek, ha az nem képes megfizetni a fűtés vagy más alapvető energiaszolgáltatások olyan szintjét, amely elegendő a tisztességes életminőséghez. Olyan emberek helyzetére utal, akiknek a jólétét negatívan befolyásolja az alacsony energiafogyasztás, csak szennyező tüzelőanyagokhoz férnek hozzá, illetve akik számára a tüzelőanyag begyűjtése az alapvető szükségletek kielégítéséhez túlzottan sok időt vesz igénybe.
Az energiaszegénység természetesen gyakran egybeesik a szegénységi mutatókkal. Alacsony jövedelemből nehezebb kifizetni a számlákat, megvásárolni a fűtéshez szükséges tüzelőanyagot. Aki szegényebb, nagyobb eséllyel lakik rossz állapotú, magas energiaigényű, például rosszul szigetelt, rossz nyílászárókkal ellátott ingatlanban.
2018-ban közel 34 millió ember nem tudta otthonát megfelelően fűteni Európában, ami mutatja, milyen kihívást jelent az EU számára az energiaszegénység. A probléma kezelése amellett, hogy csökkentené az egészségügyi kiadásokat, mérsékelné a levegőszennyezést, növelné komfortot és jólétet, jótékonyan hatna a háztartások költségvetésére is. Az Európai Parlament2017-ben az energiát azon alapvető szolgáltatások közé sorolta, amelyekhez mindenkinek joga van hozzáférni.
Magyarországon a háztartások mintegy 10 százalékát érinti
Jelenleg Magyarországon nincs hivatalos definíciója vagy mérőszáma az energiaszegénységnek. A Habitat for Humanity Magyarország adatai szerint hazánkban mintegy egymillió embert – a háztartások közel 10 százalékát – érint az energiaszegénység. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szerint „a magyar lakásállomány mintegy 80%-a nem felel meg a korszerű funkcionális műszaki, illetve hőtechnika követelményeknek”. Mivel a szegényebb rétegek megtakarítással sem rendelkeznek, így nem áll módjukban energetikai beruházásokat és felújításokat végrehajtani. A Habitat for Humanity Magyarország szerint nagyszabású állami támogatási rendszerre lenne szükség a probléma kezeléséhez.
Nagy segítséget jelente a távfűtési rendszer kiépítése, amelynek segítségével növelhető az ellátás biztonsága, és ami a légszennyezettség csökkentéséhez is hozzájárul. 2017-es adatok alapján azonban Magyarországon mindössze 94 településen érthető el a távfűtés.
Az energiaszegénység környezeti és egészségügyi hatásai
Amellett, hogy súlyos társadalmi problémát jelent az energiaszegénység, környezeti szempontból is kihívások elé állít bennünket. A rossz szigetelésű ingatlanok magas energiaigénye pazarló, magas széndioxid-kibocsátással jár. A levegőszennyezés miatt Magyarországon több mint 13 ezer ember hal meg idő előtt. Ennek fő forrása a háztartások fűtése és az egyéb lakossági égetés. Sokan nem férnek hozzá az ingatlanok felfűtéséhez szükséges fűtőanyaghoz, helyette olyan anyagokat használnak fel, amelyek, habár olcsók, de környezetszennyezőek és az egészségre is károsak. Régi bútorok, ruhák vagy szemét jelenti egyesek számára az egyetlen lehetőséget, hogy melegen maradjanak. A légszennyezés többek között szív- és érrendszeri, légúti és daganatos megbetegedésekért is felelős, és a gyermekek számára is komoly egészségügyi kockázatot jelent.
Mit égettek az utóbbi néhány évben a háztartásban? (Forrás: országos reprezentatív közvélemény-kutatás, amelyet a Kantar Hoffmann piackutató cég készített a Levegő Munkacsoport és a Magyar Szegénységellenes Hálózat megbízásából).
A szegénységben élők akaratukon kívül okozzák a problémát, és egyben jóval kitettebbek a levegőszennyezés, és a klímaváltozás, káros hatásainak is. Az energetikailag nem hatékony ingatlanok lakóit közvetlenebbül érintik a szélsőséges időjárási jelenségek, az extrém hidegek vagy a hőhullámok. A lakóhelyen vagy munkahelyen tapasztalható nem megfelelő kényelmi vagy tisztasági feltételek, mint a nem megfelelő beltéri hőmérséklet, rossz levegőminőség, a károsanyagoknak való kitettség egészségügyi problémákhoz, alacsonyabb termelékenységhez vezetnek és akár korai halálozás okozói lehetnek.
Az ördögi körből az érintettek akkor tudnak kiszállni, ha biztosítva van számukra a megfizethető és tiszta energia. Fontos, hogy a korszerű és kevésbé szennyező fűtési módok támogatása előtérbe kerüljön, hiszen az ezekre való áttérés fontos lépés mind a légszennyezettség csökkentése, mind a klímaváltozás megfékezése felé.
Forrás: wikipedia.org, habitat.hu
