Habár a napkollektorok környezetbarát megoldásnak, zöld energiát termelő egységeknek számítanak, azért nem biztos, hogy ezzel mindenki egyetért: a mezőgazdaságban tevékenykedők például sokszor táplálnak erős ellenérzéseket a témával kapcsolatban, hiszen a fotovoltaikus elemek gyakran hatalmas termelésre fordítható területeket foglalnak el.
Forrás: freepik.com
Szerencsére a megoldás a mezőgazdaság és az energiatermelés összeegyeztetésére már a nyolcvanas években a kezünkben volt, az angol erre az agrivoltaics kifejezést használja.
A mezőgazdaságra szakosodott szolár panelek alapgondolata, hogy a szabadon álló napelemparkok tartószerkezetét magasabbra kell méretezni (így jobban besüthet a nap), a blokkokat pedig ritkábban elhelyezni – ezáltal a területen lehetővé válik a legeltetés és a növénytermesztés is.
Sőt, kutatások állítják, hogy a napelem panelek árnyékában termesztett bizonyos növények – köztük a cseresznyepaprika, a jalapeño paprika és a datolyaparadicsom – a hagyományos termeléshez viszonyítva akár két-háromszor annyi termést hoznak. Ráadásul a fotovoltaikus panelek alatti termesztés a túlmelegedés elkerüléséhez is ideális körülményeket teremt, miközben energiát is előállítunk.
A magasan elhelyezett agronapelemek azonban nem minden növény számára jelentenek megoldást, hiszen vannak olyan fajok is, melyeknek a napelemek vetette árnyék nem ideális, ahogy például egyes bogyós gyümölcsöknek sem.
Erre kínál megoldást egy holland cég fejlesztése, aki egy málnatermesztő vállalkozással kezdett közös projektbe. Ennek során olyan monokristályos napelem paneleket állítanak elő, melyek képesek a napfényt félig átereszteni, ezáltal az erre érzékeny növények nem égnek meg közvetlenül. Az egyedi, a bogyósok sajátos igényeinek megfelelően kifejlesztett, vastag üvegből készült panelek további előnye, hogy fóliaborításuknak köszönhetően olyan szélsőséges időjárási körülményektől is védik a termést, mint a heves zivatarok és a jégesők.
Forrás: freepik.com
A monokristályos napelemekkel való kísérletet öt különböző növényen, áfonyán, málnán, epren, piros ribizlin és szedren tesztelik. A legnagyobb projekt a német-holland határ közelében, Arnhem város környékén helyezkedik el.
A kísérletek idáig arról tanúskodnak, hogy az átlátszóság növelésével az említett bogyós gyümölcsök esetében lényegesen jobb termés érhető el. A passzív hűtést úgy érték el a tervezők, hogy a panelek egyrészt elnyelik a beérkező sugárzás egy részét, másrészt a modulokon keresztül képes átjárni a levegő. Ez a természetes légáramlás biztosítja, hogy a növények alatti hőmérséklet alacsonyabb legyen a környezeti hőmérséklethez, valamint a fóliasátorhoz viszonyítva. Meleg napokon a hőmérsékletkülönbség akár 5 fok is lehet, ráadásul a panelek alatt sokkal kiegyenlítettebb a páratartalom, ami szintén kedvez a növények fejlődésének.
Források: raketa.hu, pv-magazine.com, pv-magazine.com, koponyeg.hu
