várható trendek a megújuló energia terén

Written by

Közösségi energia – helyi megoldások a fenntartható energiatermelésre

home_slider, Tudtad-e?| Views: 198

Az energiatermelés fenntarthatóvá tétele elengedhetetlen a klímaváltozás megfékezéséhez, ami különösen nagy kihívást jelent az egyre növekvő energiaigény miatt. Egyik lehetséges megoldást képviselik az energiaközösségek, amelyek megújuló energiaforrások közösségi termelése révén nemcsak a fenntarthatósághoz járulnak hozzá, hanem az energiabiztonságot és energiafüggetlenséget is elősegítik. Előnyei mellett azonban számos akadály nehezíti az energiaközösségek létrejöttét.

Energiatermelés közösségi tulajdonban

Az energiaközösségek alatt olyan kezdeményezési formákat és finanszírozási módokat értünk, ahol megújuló energiaforrásra támaszkodó erőműveket egy közösség tulajdonol például a szövetkezetiség elveinek megfelelően. Így minden fontos kérdésben a közösség dönt, ezáltal helyben tartva a munkahelyeket és a bevételeket is, miközben az energiatermelés összes előnyét szintén ők élvezik. Európában az energiaközösségek és energiaszövetkezetek több évtizedes múltra tekintenek vissza, habár régiónként eltér jelentőségük.

A megújulóenergia -közösségek meghatározása Európai Unió felülvizsgált Megújuló Energia Irányelvében (Red II) a közösségi energiáról szóló uniós jogi keretrendszer középpontjában áll, mely szerint „a megújulóenergia-közösség olyan jogi személy,

  • amely az alkalmazandó nemzeti joggal összhangban nyitott és önkéntes részvételen alapul, önálló, ténylegesen tagjainak vagy részvényeseinek irányítása alatt áll és a tagok, illetve részvényesek a szóban forgó jogi személy tulajdonában álló és általa fejlesztett megújulóenergia-projektek közelében találhatók;
  • amelynek részvényesei, illetve tagjai természetes személyek, kkv-k vagy helyi hatóságok, ideértve az önkormányzatokat is;
  • amelynek elsődleges célja nem profit termelése, hanem az, hogy környezeti, gazdasági, szociális -közösségi szempontból részvényesei, tagjai, illetve működési területének környéke javát szolgálja.”

A közösségi energiatermelésnek óriási potenciálja van Európában – írja a Magyar Természetvédők Szövetségének kiadványa. Egy 2016-os tanulmány szerint az uniós állampolgárok fele 2050-re saját villamosenergiáját termelhetné meg, amivel az EU energiaszükségletének 45 százalékát fedezhetnék.

Forrás: mtvsz.blog.hu

Környezeti, gazdasági és társadalmi előnyök

A klímaváltozás súlyos következményeinek megakadályozásához elengedhetetlen az energiatermelés átalakítása, a fosszilis energiahordozók helyett a megújulókra való áttérés. Az energiaközösségek alulról építkezve lehetővé teszik az egyének és közösségek számára a zöld energiába való befektetést. Ezáltal a közösségi energiatermelés hozzájárul az új, alternatív, és környezetbarát technológiák elterjesztéséhez, amelyben a közösség tagjai is személyes tapasztalatra tehetnek szert.

A közösségi energia beruházások előnyei közé tartozik, hogy tudatosabb energiafogyasztásra ösztönzi a közösség tagjait. Demokratizált és decentralizált, így a legnagyobb szerep a közösségi megoldásoknak jut, amelynek pozitív hatásait maguk a fogyasztók élvezhetik. Mivel az energiát helyben termelik és a helyi közösség is hasznosítja, így a lokális gazdaságot is támogatja, foglalkoztatási lehetőséget teremt, miközben elősegíti az energiához való egyenlő hozzáférést. Az energiaközösségek fontos hozadéka, hogy az ilyen beruházások révén csökkenthető az energiafüggőség, ezáltal pedig növelhető az energiabiztonság.

A megújuló energia szövetkezetek egyes uniós tagállamokban nyíltan felvállalnak szociális célokat is, mint például az energiaszegénység csökkentése. Például szolidaritási rendszereket alakítanak ki, a megújuló energiatermelésből származó bevételekkel a rászoruló családokat segítik, vagy a tagok számára olyan szolgáltatásokat és képzéseket nyújtanak, amelyek révén hatékonyabban tudnak energiát megtakarítani.

Mindemellett az energiaközösségek alapítása számos akadály nehezíti. Amellett, hogy nagy tőkével kell rendelkezni energiatermelő egységek létrehozásához, a tudás- és tapasztalathiány is hátráltató tényező. Az energiaközösségek esetén gyakran hiányzik a szükséges kompetencia és tudás a piacra lépéshez és céljaik megvalósításához.

Forrás: A közösségi megújuló energia mindenkinek jár, energiaklub.hu, wikipedia.org